Lázár János bejelentette, hogy a hegyvidéki Turul-szobor immár "nemzeti emlékként" műemléki védelmet élvez. Ez a döntés kiemeli a szobor jelentőségét a magyar kulturális örökségben, és biztosítja, hogy a jövő generációi is megismerhessék ezt a fontos szim
Az engedély nélküli, vitákat gerjesztő szobor, amelyet a kutyapárti új kerületvezetés le akar bontani, korábban már ideiglenes védelmet kapott az építési minisztertől. Most azonban az a terv, hogy műemlékké nyilvánítsák.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a hegyvidéki Turul-szobrot "nemzeti emléknek minősülő műemlékké" kívánja nyilvánítani; a vonatkozó miniszteri rendelettervezet már megjelent a kormány hivatalos weboldalán. A rendelettervezet, amely további 15 tételt is tartalmaz, azonban nem részletezi, hogy milyen kritériumok alapján vagy milyen értelemben tekinthető a szobor nemzeti emléknek. Érdemes megjegyezni, hogy a Turul-szobor 2005-ben, engedély nélkül, jogsértő módon került felállításra az akkori fideszes kerületvezetés által, és azóta nem csupán komoly társadalmi vitákat generál, hanem a szélsőjobboldali csoportosulások egyik kedvelt gyülekezési helyévé vált.
A rendelettervezet csupán annyit rögzít, hogy a szobor védetté nyilvánításának célja a "képzőművészeti értékek megőrzése". A Lázár-féle döntés, amely még nem lépett hatályba, de már a kihirdetés küszöbén áll, nem előzmény nélküli. Tavaly az önkormányzati választások során a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergely, polgármesteri tisztséget nyert, és bejelentette, hogy fontolóra veszi a közterületről való elbontását annak a műalkotásnak, amely ideológiai és politikai viták kereszttüzébe került. E lépés ellen hevesen tiltakozott többek között a Mi Hazánk mozgalom. Lázár János tavaly ősszel ideiglenes műemléki védelmet biztosított a szobornak, amit a kerület januárban bírósági úton támadott meg.
Kovácsék szerint tavaly ősszel az ideiglenes védelemmel a minisztérium politikai döntést hozott, a lakosság és az önkormányzat megkérdezése nélkül, annak pedig szerintük semmi alapja nincs, hogy a szobrot a megsemmisülés veszélye fenyegetné. A kerület új vezetése szerint a szoborról a helyi közösségnek kell döntenie, nem politikusoknak. Kovács Gergely többször hangoztatta kifogásait: "Nálunk voltak a leggázosabb nyilasok a második világháborúban, onnan 50-100 méterre működtették a központjukat, konkrétan náciknak a nevét sikerült ráírni erre a szoborra".
