Pályázati Kiegészítés Ültetvény Telepítéséhez: Csak Fajtaspecifikus Telepítések - Agrotrend Az ültetvénytelepítési pályázatunkhoz szükséges kiegészítéseket szeretnénk benyújtani, hangsúlyozva, hogy a telepítés során kizárólag előre válogatott fajták alka


A 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről szóló 59. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a 2500 m²-t meghaladó gyümölcsültetvények esetén, függetlenül attól, hogy a terület termőföld vagy annak nem minősülő ingatlan, a telepítés előtt a telepítési hatósághoz bejelentést kell tenni. Kivételek ez alól a kísérleti gyümölcsültetvények, amelyek esetében ez a kötelezettség nem áll fenn. A telepítési hatóság általi nyilvántartásba vétel elengedhetetlen lépés, amelyet követően lehet megkezdeni a gyümölcsültetvény telepítését. Ezen bekezdés értelmében csak olyan gyümölcsfajták minősített ültetési anyaga használható, amelyek szerepelnek a Nemzeti Fajtajegyzékben, vagy bármelyik Európai Uniós tagállam fajtajegyzékében.

A Tftv. 59. §-a világosan megfogalmazza, hogy magoncok és magoncalanyok nem használhatók fel árutermő gyümölcsültetvények kialakítására. Ha a szaporítóanyag nem oltvány, akkor is olyan nemes fajtának kell lennie, amely egyértelműen beazonosítható és szerepel a hazai Nemzeti vagy a közösségi fajtajegyzékben (azonban nem lehet magoncalany fajtáról szó). Ezért rendkívül lényeges a szaporítóanyag hitelesítése, mivel ez tartalmazza a fajtára vonatkozó információkat, valamint a minősítési besorolást is.

A legfrissebb pályázati lehetőség, amely több ütemben is benyújtható, vonzó célponttá vált azok számára, akik nem igazán komoly ültetvények létesítésében gondolkodnak. Sokan csupán a támogatási forrást látják benne, és úgy vélik, hogy elegendő csupán egy minimális, alibi jellegű ültetvényt létrehozniuk, amivel nem kell különösebb munkát fektetniük. Az ilyen típusú gyümölcsültetvények azonban szakmai szempontból nem támogathatók, és a jogszabályok is világosan ezt az irányt mutatják.

Sajnos nem minden esetben egyértelmű a helyzet, ezért elengedhetetlen, hogy egységes álláspontot alakítsunk ki. Miről is beszélünk? A telepítést vagy pályázatot tervezők nem rendelkeznek egységes szakismerettel, és ez a közigazgatás érintett szereplőire is igaz - természetesen vannak kivételek - akiknek a feladata a pályázatok szakmai értékelése. Minden vármegyében fontos, hogy egységes szemléletet alkalmazzunk az ültetvények szakmai bírálata során.

A telepítőknek nem éppen kedvező hírek érkeztek, hiszen nincs olyan ültetvény, amelyet ne kellene gondozni. A gyümölcstermesztés világszerte – így hazánkban is – meghatározott művelési rendszerek keretein belül zajlik. Mint ahogyan az elnevezés is sugallja, a művelés nem csupán szükséges, hanem rendszerszintű megközelítést igényel. Sajnos sokan nem látják tisztán, mit is takar pontosan a "művelési rendszer" fogalma. Egyszerűen fogalmazva: arról van szó, ami a szemünk előtt zajlik az ültetvényen, azaz mindaz, amit tudunk és tapasztalunk ebben a környezetben.

Minél több elemet tartalmaz egy ültetvény, annál jobb színvonalú, annál gazdaságosabb és biztonságosabb az üzemeltetése. Az éghajlatra, a környezeti tényezőkre, a termőhelyre és az azt meghatározó mikroklímára most nem térünk ki, de ezek is rendkívül fontos tényezők egy adott gyümölcsfaj gazdaságos termesztéséhez.

Visszatérve a művelési rendszerhez és a cikk címében szereplő kijelentéshez, máris bizonyára érthető lesz az összefüggés. Telepítés kizárólag fajtákkal! A termesztés legfontosabb eleme a FAJTA csupa nagy betűvel, valamennyi gyümölcsfajnál, még a dió esetében is. Senki ne gondolkozzon magonc dióban azért, mert olcsón beszerezhető csemetekertekből, mert az nem alkalmas gyümölcsültetvény létesítésére. Magonc diót (Juglans regia) a faiskolák vásárolnak a dió fajták alanyaként, melyre oltással szaporítják le a kívánt fajtát. Az ültetvény ezáltál egyöntetű, ismert tulajdonságú gyümölcsöt, és a fajta genetikailag meghatározott tulajdonságait hordozza, és évekkel korábban termőre fordul. Ez a fajta értékének a jelentősége, ami a magonc növények esetében heterogén, vagyis minden egyed más és más tulajdonságú. Jellemzően gyümölcstermesztés szempontjából értéktelen. Már az alany használat esetében is kevesebb a magoncalany az előbb említett okok miatt. Egyre elterjedtebb a klón alanyok használata is, melyek egyöntetűek és ismert tulajdonsággal rendelkeznek, így egységes az ültetvény mely a művelés szempontjából nagyon fontos tényező.

A másik rendszeresen felmerülő kérdés/felvetés, hogy kevés növényt kelljen ültetni területegységre. Ezért is kedvenc a dió, mert 100, vagy 200 fa/ha már intenzívnek tekinthető. De ne áltassuk magunkat: a 200 fa/ha az alsó értéket jelenti, ennél jóval több fára van szükség a versenyképes termesztéshez. Ugyanez mondható el pl. a kajszi 400 fa/ha vagy az őszibarack 660 fa/ha intenzív minimumához is. Ez a minimum egészen biztosan kevés a gazdaságos, versenyképes üzemi ültetvényhez.

A végkövetkeztetés, hogy minden gyümölcsfaj esetében érdemes különböző fajtákat ültetni, miközben gondosan válogatunk a fajták között, figyelembe véve, hogy melyek a legjobban alkalmazkodnak az adott területhez. Fontos, hogy a gyümölcsfajokhoz legjobban illeszkedő művelési rendszert válasszuk ki (mint például az alany-nemes kombináció, a koronaforma és a térállás), és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy nagy tőszámban tervezzünk, hiszen ez elengedhetetlen a kívánt hozamok és gazdaságosság eléréséhez. A fajták gondos kiválasztása mellett ugyanolyan lényeges a telepítést követő szakszerű művelés, a környezeti és éghajlati kihívásokkal való megküzdés, valamint a piaci igényeknek megfelelően történő szervezés is.

A gondosan megtervezett telepítés képezi a siker alapját. Ha már itt elhibázunk valamit, a kudarc szinte elkerülhetetlenné válik. Éppen ezért fontos, hogy a legmodernebb művelési rendszert válasszuk, és ne habozzunk szakértőkkel konzultálni, akik tapasztalatukkal és tudásukkal segíthetnek minket a pályázat benyújtása előtt.

Related posts