A zöldség-gyümölcs áfacsökkentés valóban kedvező lehet a marketing szempontjából, mivel ez a lépés ösztönözheti a vásárlókat, hogy egészségesebb ételeket válasszanak. Azonban tartós árcsökkentésre nem feltétlenül lesz elegendő, mivel a piaci tényezők és k
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio tudósítása szerint kifejezte kételyeit az áfacsökkentés hatékonyságával kapcsolatban, kijelentve, hogy a kereskedelem ezt azonnal beépíti az árazásba. E szavak mögött a közelmúltban kirobbant politikai diskurzus áll, amely a zöldségek és gyümölcsök áfájának mérséklésére vonatkozik, s amely komolyabb vitákat generált a témában.
Az Orbán-kormányok 2016 és 2019 között számos élelmiszert, például halat, baromfit, sertéshúst, tejet és tojást érintő áfakulcsot csökkentettek, általában az 5%-os kedvezményes kategóriába sorolva ezeket. Ugyanakkor a közegészségügyi szempontból kiemelkedően fontos zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése évről évre napirendre került, ám eddig nem történt előrelépés e téren.
Felülnézet: az Állami Számvevőszék 2019-ben megvizsgálta az addigi áfacsökkentések hatásait, és azt találta, hogy a bevezetést követően rövidtávon csökkent például a sertéshús, a baromfihús és a hal átlagára; a tojás és a tej ára azonban még rövidebb távon sem mozdult meg érdemben.
Alulnézetből nézve, a magyar példák azt sugallják, hogy rövid távon, tehát néhány hónap erejéig az áfacsökkentés valóban érvényesülhet az árakban. A boltok gyakran kihasználják ezt a marketingelőnyt, és nem hajlandók magukra vállalni a különbözetet, mivel az alacsony árú kulcstermékek vonzzák a vásárlókat. Azonban, ha a szemüvegen túl tekintünk, hosszabb távon már nem igazán észlelhető ez a hatás a legtöbb esetben.
A jelenlegi helyzetben, amikor a piaci környezet folyamatosan változik, az árcsökkentések fenntartása komoly kihívásokat jelent. A bérek és egyéb költségek folyamatos emelkedése már önmagában is óriási nyomást gyakorol az ellátási lánc minden szegmensére. Ennek következtében a termelőktől kezdve a fuvarozókig mindenki igyekszik maximalizálni a nyereségét, és az így keletkező feszültségek miatt nehezen tarthatóak a kedvező árak hosszú távon. Mindez azt eredményezi, hogy az árcsökkentések nemcsak hogy kockázatosak, hanem gyakran fenntarthatatlanok is a piacon.
