Ismét felerősödtek a jemeni hútik, ezúttal nem rakétatámadásokkal, hanem ENSZ-tisztviselők elrablásával próbálják érvényesíteni akaratukat.

A humanitárius programok szüneteltetéséről szóló döntés azután született, hogy az Irán által támogatott húti lázadók letartóztatták az ENSZ nyolc munkatársát.

A rendkívüli döntést António Guterres, az ENSZ főtitkára hozta meg, miután a munkatársakat foglyul ejtették, ami miatt megszűntek a biztonsági feltételek és garanciák az észak-jemeni Szaada tartomány humanitárius megsegítésére. Ez a terület a polgárháború sújtotta ország egyik terrorista bázisa, ahol a lakosság szenvedései a gázai helyzethez hasonlíthatók, sőt, sok esetben még súlyosabbak is.

Miután a nyugati, köztük amerikai és brit erők, valamint a szaúdi és izraeli támadások megtörték a szakadár haderők eddigi katonai akcióit, a lázadók a túszejtés és emberrablás módszeréhez folyamodtak. Az utóbbi hónapok során több tucat ENSZ-alkalmazottat, segélyszervezetek munkatársait, valamint az amerikai nagykövetséghez kapcsolódó személyeket ejtettek túszul.

A január végén végrehajtott letartóztatások óta egyetlen ENSZ-alkalmazott sem kapta vissza a szabadságát az összesen elfogottak közül. Tavaly is előfordultak hasonló incidensek, de azok csupán átmeneti jellegűek voltak.

Fontos, hogy megakadályozzuk a hasonló túszhelyzetek kialakulását, mint amilyenek a Gázai övezetben történtek.

Farhan Haq, az ENSZ helyettes szóvivője, a nehéz döntés hátteréről nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a szüneteltetés célja, hogy elegendő időt biztosítson a legitim jemeni hatóságoknak és az ENSZ-nek a fogva tartott világszervezeti személyzet szabadon bocsátásának megszervezésére, valamint a kritikus humanitárius támogatás biztosításához szükséges feltételek megteremtésére. Hozzátette, hogy jelenleg nem tudja megmondani, hány embert érint a műveletek felfüggesztése.

A demográfiai statisztikák alapján a szaadai kormányzóság népessége meghaladja az egymilliót, azonban az ország egész területén súlyos humanitárius válságot tapasztalunk. Jelenleg 24,1 millió ember él itt, akiknek körülbelül 80%-a alapvető segélyekre van szüksége. Ráadásul körülbelül hárommillióan kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat.

A szóban forgó területen hét különböző ENSZ-ügynökség tevékenykedik, többek között a Világélelmezési Program, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a UNICEF, valamint számos egyéb nemzetközi segélyszervezet is aktívan részt vesz a helyzet kezelésében. Január végén az ENSZ úgy döntött, hogy felfüggeszti az összes utazást a válságövezetbe, miután a lázadók újabb segélymunkásokat vettek őrizetbe.

A terrorcsoport nem reagált az ENSZ határozatára. Ezzel szemben a múltban több televíziós csatorna is bemutatta az őrizetbe vett munkatársakat, akiket Izrael és a nyugati titkosszolgálatok szövetségeseiként azonosítottak.

A jemeni polgárháború eddigi tragédiái során több mint 150 000 ember vesztette életét, köztük harcosok, civilek és gyermekek egyaránt. Az Irán által támogatott houthi fegyveresek 2014 óta harcolnak a nemzetközileg elismert jemeni kormány ellen, amelyet egy szaúdi vezetésű koalíció segít. A konfliktus 11 évvel ezelőtt indult, amikor a houthik kitörtek a szaadai erődítményeikből, és fokozatosan megszerezték az északi területek jelentős részének irányítását.

Januárban a lázadók önszántukból 153 foglyot engedtek szabadon, hogy úgymond elősegítsék a gázai fogolycsere folyamatát, de a jelek szerint nem elégedettek annak eredményével, és ezért nyúlhattak ismét a túszejtés eszközéhez.