Megszólalt a Kórházszövetség elnöke, aki hangsúlyozta, hogy szerinte jelenleg ez a legnagyobb kihívás az egészségügyi rendszerben - írja a Pénzcentrum.
A Magyar Kórházszövetség újonnan megválasztott elnöke, Tóth Gábor, hangsúlyozta, hogy a fenntartható egészségügyi finanszírozási rendszer kulcsfontosságú eleme a motiváló jelleg, miközben elengedhetetlen az ellátás hozzáférhetőségének és minőségének garantálása is. Az urológus szakértő a Portfoliónak adott interjújában kifejtette véleményét a kórházi rendszert sújtó túlnyomásról, a munkaerőhiány problémáiról, valamint a béremelések várható következményeiről.
Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség frissen megválasztott elnöke, pécsi tanulmányait követően Baján indította el urológusi karrierjét, ahol több mint harminc éve elkötelezetten dolgozik. Szakmai háttere széleskörű: urológiai és andrológiai szakvizsgákkal, egy PhD fokozattal, valamint közgazdasági diplomával rendelkezik. A szövetség vezetőségében már négy cikluson át aktívan részt vett, mielőtt elnyerte az elnöki posztot.
A szektor aktuális állapotát elemezve Tóth Gábor hangsúlyozta, hogy számos kihívással nézünk szembe: "a kórházi rendszer jelenleg túlterhelt, a benne dolgozó szakemberek teljesítménye a megszokott kereteken túlnyúlik, ami feszültséget generál." Emellett kiemelte, hogy a kórházak szerepe nem csupán a fekvőbeteg-ellátásra korlátozódik, hanem a járóbeteg-ellátás terén is jelentős részesedéssel bírnak, ami a szolgáltatások 65-70%-át jelenti.
"Az egyik fő probléma a munkaerőhiány" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez világszerte jellemző az egészségügyben. A jelenség hátterében az elöregedő társadalom növekvő egészségügyi igényei és a fiatalok számára nem mindig vonzó, folyamatos munkavégzés állnak.
A finanszírozás terén az elnök kiemelte, hogy a legutóbb bevezetett 150 milliárd forintos többlettámogatás jelentős előrelépést jelent. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "egy jól működő finanszírozási rendszernek nemcsak fenntarthatónak, hanem ösztönző erejűnek is kell lennie, továbbá garantálnia kell az ellátás hozzáférhetőségét és színvonalát." Szerinte ideális lenne egy olyan keretrendszer, amely az alapfinanszírozás mellett a teljesítmény és a minőség szempontjait is figyelembe veszi.
Lényeges lenne, hogy a magasabb színvonalú munkát többletfinanszírozás is kísérje. Az a kellemes érzés, hogy végre megkaptam a régóta áhított fizetésemelést, lassan eltűnik.
- jegyezte meg a bérekről, hozzátéve, hogy az infláció is befolyásolta ezt a folyamatot. Ugyanakkor sikerként értékelte a paraszolvencia, a hálapénz kivezetését.
A magyar egészségügy erősségei között említette a magasan képzett szakembereket, az országos lefedettséget és a digitalizáció terén elért eredményeket. A digitalizálás nemcsak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fejlesztését jelenti, hanem új típusú szakemberek bevonását is az ágazatba.
A digitalizáció a lakosság saját egészségmegőrzéshez való hozzáállásán is sokat változtathat. Mindezek alapján azt gondolom, az egészségügyi szakdolgozóknak nagyon-nagyon sokáig lesz munkájuk
- mutatott rá az elnök, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orvosok és ápolók szerepe a jövőben is nélkülözhetetlen marad.
A szakdolgozók helyzetével kapcsolatban sürgető problémának nevezte a fásultságot és a kiégést. "A szakdolgozóknál a fásultság, a kiégés is problémát jelent" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülése sajnos csökkent az elmúlt időszakban.
A magánegészségügy jelentősége kapcsán Tóth Gábor világosan kifejtette álláspontját: bár tény, hogy időnként orvosok és más egészségügyi szakemberek választják a magánszektort, az állami egészségügyi ellátás teljes mértékben nem helyettesíthető.
A magánegészségügy nem fedi le az egészségügy teljes spektrumát. Igaz, hogy az orvos kollégák egy része elcsábul, de az ellátásnak nagyon sok olyan területe van, amiben a magánellátó bele se szagol, mert nem éri meg neki
- zárta gondolatait a Kórházszövetség elnöke.
