Debrecen és a régió vállalkozásai előtt számos izgalmas növekedési lehetőség rejlik. A város dinamikus fejlődése és stratégiai elhelyezkedése révén kedvező környezetet biztosít a különböző iparágak számára. Először is, a technológiai szektor folyamatosa
Papp László, Debrecen polgármestere nyitóelőadásában elmondta, hogy a vármegyeszékhely tudatosan használja a gazdasági centrum megnevezést: a város gazdasági átpozícionálása az önkormányzat stratégiai célja, a cél, hogy a város hosszú távon is az ország egyik gazdasági motorjává váljon. A fejlesztési tervek szerint az ország ipari teljesítményéből a város részesedése 2030-as évek elejére megközelítheti a 16%-ot.
A város kiemelt figyelmet fordít a kkv-szektor fejlesztésére, egyrészt az üzleti környezet, másrészt a vállalkozói tudás, innováció szempontjából. Az elmúlt időszakban 12,5 milliárd eurónyi működőtőke érkezett a régióba: a kérdés, hogy a kis-és közepes vállalatok hogy tudnak bekapcsolódni az érkező nagyvállalatok értékláncaiba. Az önkormányzat nemrég egy ún. KKV Parkot hozott létre, amely földrajzi közelségben a nagyvállalatokhoz teremt lehetőséget a helyi vállalkozások számára.
Papp László kiemelte, hogy az önkormányzat szorosan együttműködik a Debreceni Egyetemmel, így a kutatásfejlesztést is a város ökoszisztémájában tudják elősegíteni.
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a globális gazdasági újrasúlyozása elkezdődött: a turbulenciában több olyan biztos pont is van, amire tudnak támaszkodni a magyar vállalkozók. A beruházási fordulat része például a Lakhatási Tőkeprogram: elindultak jelentős társasházfejlesztések, látszik a fordulat a lakásépítési piacon.
A helyettes államtitkár hozzátette: szükség van beruházási és hitelezési fordulatra, valamint további, termelékenységgel, energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokra. Kiemelte, hogy a kormányzati tervek, többek között a Demján Sándor Program és a 150 új gyár program hatékonyan tudják segíteni a vállalkozásfejlesztést.
Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a megyei vállalkozóknak is nehéz alkalmazkodni az ingadozó piaci igényekhez.
Meglátása szerint a termelékenység dinamikus növelése szükséges, a humántőke minőségi szintjének növelése, valamint több munkaerőt szükséges átirányítani a versenyszférába - például a közigazgatás digitalizálásával. A digitalizálás, automatizálás, robotizáció is olyan folyamatok, amik elengedhetetlenek a versenyképesség növeléséhez a régióban is.
Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Széchenyi Kártya Program aktualitásaival kapcsolatban elmondta, hogy Hajdú-Bihar Vármegyében 2024-ben 4100 db. hitelkérelmet fogadtak be, összesen 140 milliárd forint értékben. A program idei negyedéves adatai beszédesek: tízből négy igénylő a 10 évre fix 3% kamattal elérhető beruházási hiteleket választotta, a vidék aránya a szerződésszámot tekintve pedig meghaladta a 70%-ot.
Az utóbbi hónapok során kiemelkedő esemény volt a Demján Sándor program keretein belül zajló integráció. 2024. november 1-jétől a beruházási hitelek kamata drámai módon, 5%-ról 3,5%-ra csökkent, és 2025. március 1-jétől újabb fél százalékpontos mérséklés várható. A program során hangsúlyos szerepet kapott, hogy a kamatkörnyezet és a finanszírozási hajlandóság között létfontosságú egyensúly teremtése szükséges. Jelenleg azonban az alapkamat szintje visszafogja a hitelkeresletet, így ennek felülvizsgálata égetően aktuális lehet. Krisán László véleménye szerint az infláció kontrollálása kulcsfontosságú, mivel enélkül a kamatpálya nem tud kedvező irányba elmozdulni. A hitelezési aktivitás növelése pedig elengedhetetlen a gazdasági növekedés előmozdításához.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) élén álló Kasziba Levente nemrégiben egy izgalmas előadást tartott a 0%-os kamatozású, uniós forrásokból megvalósuló vállalkozásfejlesztési hitelprogramokról. Az esemény során hangsúlyozta, hogy ezek a hiteltermékek alapvetően a vállalkozások digitalizációját, beruházásait és zöld átállását hivatottak elősegíteni. "A programok célcsoportját azok a gazdaságilag életképesnek ítélt vállalkozások képezik, amelyek nem férnek hozzá megfelelő mértékű finanszírozási lehetőségekhez" - tette világossá Kasziba.
A hiteltermékek legfőbb sajátosságai közé tartozik a kamat és egyéb banki költségek hiánya. A biztosíték általában elegendő, ha a beruházás tárgyát képezi. Az elvárt saját forrás mértéke általában 10%, de ez változhat a hitelprogramhoz kapcsolódó támogatási kategóriától függően.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja kiemelte, hogy Debrecen gazdasági növekedése meghatározó szerepet játszik Magyarország ipari szektorának alakulásában. A jövőbeli előrejelzések szerint 2030-ra Hajdú-Bihar megye a hazai ipari termelés vezető régiójává léphet elő.
A kancellár kiemelte, hogy a megye ipari termelése ebben az időszakban meghaladhatja a 8600 milliárd forintot, ami országos szinten 12,6 százalékpontos növekedést jelezhet. A gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében elengedhetetlen a kutatás-fejlesztési (K+F) kapacitások fejlesztése a városban.
Ebben a Debreceni Egyetem már jelenleg is aktív szerepet vállal. Az egyetem jelentős oktatási intézményként működik, amit a következő adatok is alátámasztanak:
Ezek a számok jól mutatják az egyetem méretét és nemzetközi jellegét, ami hozzájárulhat a régió gazdasági és innovációs potenciáljának növeléséhez. A kancellár több fejlesztési projektről - Siófoki campus, science park, innovációs központ - is beszámolt. Debrecen és környéke jelentős gazdasági növekedést él át, ami az élet számos területére hatással van.
A konferencia első panelbeszélgetésén helyi vállalkozók és gazdasági szakemberek gyűltek össze, hogy megvitassák a város fejlődésének és fejlesztésének kihívásait. A diskurzus résztvevői - Herdon István, a XANGA csoport elnök-vezérigazgatója, Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, valamint Szabó Sándor, a Szinorg Universal vezérigazgató-helyettese - egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a siker titka az együttműködés: "A helyi vállalkozóknak szorosabbra kell fűzniük a kapcsolatot a városi vezetőséggel és az egyetemmel" - emelték ki.
A Debreceni Egyetem kulcsszereplője a város gazdasági dinamizmusának. Jelenleg körülbelül 7 ezer külföldi diák tanulmányozik az intézmény falai között, ami számos új lehetőséget nyújt a helyi üzletek, különösen a szálláshelyek, turisztikai szolgáltatók és ingatlanfejlesztők számára. Az újonnan érkező gyárak és befektetések jelentős hatással vannak a város életére, formálva az ingatlanpiacot, az egészségügyi ellátást és a közlekedési rendszereket. A fejlődés nyomán tapasztalható változások széles spektrumot ölelnek fel, és új kihívások elé állítják Debrecen közösségét.
A munkaerő folyamatos beáramlása nemcsak Debrecent, hanem a környező településeket is érinti, amelyek egyre aktívabban kapcsolódnak be az infrastruktúra- és lakóingatlan-fejlesztési folyamatokba. Két új villamosvonal-fejlesztése, valamint vasútvonal-és parkolófejlesztés is a tervek között szerepel. A helyi vállalkozók számára is adottak a lehetőségek a fejlesztésekhez való csatlakozásra. Részben állami támogatású fejlesztési és hitelprogramok állnak rendelkezésre, például az építőiparban.
A szektor dinamikus fejlődését jelzi, hogy a hazai szereplők mellett egyre több nemzetközi cég is felfedezi a piaci lehetőségeket. A panelbeszélgetés során világossá vált, hogy Debrecen gazdasági előrelépése egy összetett folyamat, amely a város, az egyetem és a helyi vállalkozások szoros együttműködésére épül. Ez a kooperáció elengedhetetlen a jövőbeli növekedés és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
A HOLD Alapkezelő szakértői, Ferenczy Dániel és Kiss József előadásuk során arra összpontosítottak, hogy milyen befektetési lehetőségekkel érdemes foglalkozni a folyamatosan átalakuló piaci viszonyok között. Kiemelték, hogy privát vagyonkezelési szolgáltatásuk 120 millió forint feletti megtakarítások esetén vehető igénybe.
Kiemelték, hogy a geopolitikai kockázat erősödik, emiatt rövidülnek az értékláncok, ez pedig hatással van a befektetésekre is. Úgy látják, a 2020-as években várhatóan tartósan magasabb nominális és reálhozamokkal kell együtt élnünk.
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. értékesítési, marketing és kibocsátói akvizíciós területének igazgatója, Nagy Péter Gábor, egy izgalmas előadás keretében mutatta be a tőzsde nyújtotta lehetőségeket, valamint a nyilvános tőkepiac vállalatok számára kínált értékeit. Az igazgató kiemelte, hogy „Az érettség kulcsfontosságú, hiszen ez teszi a cégeket versenyképessé és képesé válságok kezelésére. A tőzsdeképesség nem csupán pénzügyi aspektus, hanem elsősorban a működés hatékonyságának kérdése!”
Nagy Péter Gábor hangsúlyozta a tőzsde számos előnyét, amelyek a vállalatok és tulajdonosaik számára egyaránt jelentős értéket képviselnek. Az elsődleges előnyök között kiemelte a cégérték pontos mérését, valamint a növekedés és innováció támogatását, amelyet kötvények és részvénytőke révén valósíthatnak meg. A tőzsdei jelenlét emellett üzleti bizalmat és versenyelőnyt is teremt, így a vállalatok számára szintlépési lehetőséget kínál a jövőbeni fejlődéshez. A nyilvános tőkepiac hozzáadott értékét is részletezte, hangsúlyozva, hogy a tőzsdén való megjelenés új dimenziókat nyit a további növekedés előtt. A finanszírozás szempontjából a tőzsde rugalmas megoldásokat kínál a forrásbevonás terén. A tulajdonosi struktúra tekintetében pedig elősegíti az utódlás folyamatát és a menedzsment hatékony felépítését. Nagy említést tett az értéktranszparencia és a bizalomépítés fontosságáról is, mint a tőzsdei jelenlét kedvező következményeiről. Továbbá arra is rámutatott, hogy a tőzsde segíthet a munkaerőpiaci kihívások leküzdésében, hiszen a lojalitás növelésével és ösztönzők biztosításával hozzájárulhat a munkavállalói elégedettséghez és elkötelezettséghez.
Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divíziójának vezetője a legfrissebb banki lehetőségeket ismertette, melyek kifejezetten a kisvállalkozások támogatását célozzák. Hangsúlyozta, hogy a modern vállalkozások számára egyre elengedhetetlenebb, hogy banki ügyeiket digitális platformokon intézhessék, ezzel is növelve hatékonyságukat és kényelmüket.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása és tartós növekedési lehetőségeik biztosítása érdekében elérhető egy államilag támogatott hitelprogram, amely a Széchenyi Kártya Program MAX+ keretein belül működik.
Zónai Roland, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának projektmenedzsere az innovációvédelem és a brandépítés jelentőségét emelte ki. Rámutatott, hogy ezek a lehetőségek pályázati források révén is megvalósíthatók. Jelenleg a kis- és középvállalkozások mindössze 3,4%-a rendelkezik legalább egyféle szellemi tulajdoni oltalommal, holott minden vállalkozás rendelkezik olyan szellemi tulajdonokkal, amelyek védelme hosszú távon megtérülő befektetést jelent. A projektmenedzser hangsúlyozta, hogy a szellemi tulajdon nem csupán jogi kérdés, hanem komoly üzleti lehetőség is.
Az SZTNH egyedi, személyre szabott útmutatókkal támogatja a tudatos szellemi vagyon kezelésének fejlődését, figyelembe véve az üzleti igényeket. E szolgáltatás különösen a magyar kis- és középvállalkozások számára kínál ingyenes hozzáférést.
Leskó László, a Yettel szakértője bejelentette, hogy a szolgáltató hivatalos partnerként csatlakozott a Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" kezdeményezéséhez. Ez a program akár 1,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kínál mikro- és kisvállalkozások számára, lehetővé téve számukra digitális jelenlétük megerősítését. Jelenleg a mikrovállalatok mindössze 35%-ának van saját weboldala, miközben a sikeres piaci aktivitás ma már elengedhetetlenül megköveteli a teljes körű digitális megjelenést. A Yettel felhasználóbarát megoldásokat nyújt, teljes mértékben átvállalva a technikai kivitelezés minden aspektusát.
Az E.ON Energiamegoldások innovatív szolgáltatásokat vezetett be, amelyek célja a vállalkozások energiahatékonyságának fokozása. Szalai Sándor, a cég KKV értékesítési vezetője, részletesen bemutatta a legfrissebb megoldásokat, amelyek segíthetnek a cégeknek fenntarthatóbbá válni és csökkenteni működési költségeiket.
"Az energiamegtakarítások kulcsfontosságúak a vállalkozások versenyképességének növelésében" - hangsúlyozta Szalai. Az E.ON komplex szolgáltatáscsomagot kínál, amely magában foglalja az energetikai beruházások előkészítését és kivitelezését, a teljes körű tervezést és engedélyeztetést, valamint a beruházási tanácsadást. A cég hitelesített energiamegtakarítási megoldásokat is nyújt, amelyek között szerepel a fűtéskorszerűsítés, a szigetelés és a nyílászárók cseréje. A szolgáltatások célja, hogy a vállalkozások optimalizálhassák energiafelhasználásukat, csökkenthessék költségeiket, és ezáltal versenyelőnyre tehessenek szert a piacon.
A magyar munkaerőpiac aktuális állapotának és jövőbeli perspektíváinak mélyreható vizsgálatát végezte el Pappné Kövesdi Nikolett, a Prohuman kelet-magyarországi régióvezetője. Elemzésében kiemelte a régiót érintő kihívásokat és lehetőségeket. Az előadás során hangsúlyozta, hogy "a magyar munkaerőpiac 2025-re olyan paradox helyzetbe kerül, ahol egyszerre tapasztalható munkaerőhiány és strukturális túlkínálat."
A szakember véleménye szerint a munkaerő elérhető, ám nem feltétlenül ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. A régióban jelentős mennyiségű strukturálatlan és inaktív munkaerő található. A bérezés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy motiválja a munkavállalókat; számukra a kiszámíthatóság, a munkahely közelsége és a bizalom is kulcsfontosságú tényezők. A toborzási stratégiákban a helyi fókusz és a csatornák sokszínűségének alkalmazása vált hangsúlyossá. Pappné Kövesdi Nikolett kiemelte a célzott kampányok, a tereptoborzás és a regionális buszlogisztika szerepét. "A helyi ismeretek és a jelenlét elengedhetetlenek a gyors munkavállalói beilleszkedéshez" - emelte ki a régióvezető.
Az újonnan induló beruházások, különösen Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc vonzáskörzetében, jelentős változásokat hoznak a munkaerőpiacon. Ezeken a helyszíneken egyre érezhetőbb a munkaerő elvándorlása, a bérverseny felerősödése és a kapacitások közötti versengés növekedése. A jövőbeli kihívásokra való felkészülés érdekében a képzési programok és a helyi támogatások szerepe kiemelkedővé válik. A toborzás folyamata már nem csupán új munkavállalók keresését jelenti, hanem az utánpótlás biztosítását is. A következő 2-5 évben a helyi inkubátorházak, belső tanműhelyek és gyakornoki programok fogják meghatározni a sikeres stratégiákat. A régió HR politikáiban a "képesség" fogalma egyre fontosabbá válik, felülmúlva a hagyományos pozícióneveket. A rugalmas munkamegosztás és a belső áthelyezések előtérbe kerülnek. "A legjobb munkavállaló már nálunk van – csak meg kell tartani és fejlődési lehetőséget biztosítani számára" – hangzott el egy inspiráló előadáson.
A világgazdaságban megfigyelhető óriási bizonytalanság komoly kihívásokat jelent a magyar cégek és háztartások számára egyaránt – hívta fel a figyelmet Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője egy nemrégiben tartott előadásában. Az Egyesült Államok kereskedelempolitikájának alakulása jelentős hatásokkal járhat a globális gazdasági tájra. "Trump intézkedései következtében számos ország olyan barátságtalan vámtarifákkal találkozhat, amelyek komoly nehézségeket okozhatnak" – figyelmeztetett a szakértő.
Magyarország, mint kis és nyitott gazdaság, különösen érzékeny lehet ezekre a változásokra. Az ország GDP-jének kétharmadát az exporttevékenység adja, így a nemzetközi kereskedelmi viszonyok átalakulása széles körben éreztetheti hatását. A Coface tapasztalatai szerint jelenleg az építőipari szektor küzd a legtöbb nehézséggel. Ebben az ágazatban szembesülnek a cégek a legtöbb fizetésképtelenségi problémával.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a globális kereskedelmi feszültségek és az ezekből adódó bizonytalanság komoly kihívások elé állítják a magyar gazdaságot. A vállalkozásoknak és a háztartásoknak egyaránt fel kell készülniük a folyamatosan változó gazdasági környezetre, valamint a lehetséges következményekre, amelyek átalakíthatják a mindennapi életüket és működésüket.
