Minden szempontból lenyűgöző gasztronómiai paradicsom: a szentendrei Teyföl.

Borkóstolók során gyakran kapom azt a kérdést, hogy ha csak egyetlen boros eseményt emelhetek ki az év során, akkor melyik lenne az. Néhányan még drasztikusabban fogalmaznak, és azt kérdezik, ha csak egyetlen kóstolón vehetnek részt, mit választanék. Bár a nyomás néha erős, próbálok elkerülni a végső döntést, hiszen számos rendezvény van, amelyek különböző okokból kiemelkednek, és mindegyik a fontos programok között szerepel, közvetlenül a családi ünnepek után.

A Pannon Karácsony különleges jelentőséggel bír számomra, hiszen a Céh-tagokkal kialakított baráti kapcsolatok miatt. Emellett a RoVinHud, mely Erdély legfontosabb borszakmai eseményének számít, szintén kiemelt helyet foglal el az életemben, külön öröm, hogy szülővárosomban, Temesváron zajlik. Nem utolsósorban pedig ott van a Furmint Február, amely mellett kitartok, ha a kérdező ragaszkodik ahhoz, hogy egyetlen eseményt említsek. Ezen a rendezvényen, mely idén február 13-án, csütörtökön a Hagyományok Házában valósul meg, a legkiválóbb magyar szőlőfajták szakértői gyűlnek össze, és a honlap információi szerint a felhozatal ezúttal is lenyűgözőnek ígérkezik.

Az esemény hagyománya már hosszú évek óta kezdődik egy exkluzív "előkóstolóval", amelynek helyszíne mindig változik. Idén, nem először, Kézdy Dániel főszervező Kálvária pincéje szolgált a rendezvény otthonául. Összesen 15 lenyűgöző tételt kóstoltunk, köztük a 2008-as Szepsy birtok Furmintját, Lenkey Géza 2006-os Kishegyét, valamint a 2004-es Marcangolót. Fekete Béla bátyánk 2007-es Aranyhegy-dűlős borát is nagy izgalommal kóstoltuk. Számomra azonban a legnagyobb meglepetést a Batizi pince 2023-as Betsek Furmintja hozta, amely figyelemre méltó, és érdemes nyomon követni ezt a pincét, hiszen a borait a kiváló Balassa István készíti, aki a legjobbak között van.

A kóstoló után Szentendre varázslatos utcáin indultam el, ahol az utóbbi években számos figyelemreméltó vendéglátóhely nyílt. Kíváncsian szándékoztam felfedezni néhányat közülük. Az utam fő célpontja a Michelin-díjas Teyföl volt, amely a Dining Guide legújabb étteremkalauzába is bekerült. Azonban mielőtt elértem volna ezt a neves helyet, egy igazi gyöngyszemre bukkantam: a Ritka nevű borbárra, amely minden szempontból elbűvölt. Felfedezésemről és a borkorcsolyáival való közelebbi ismerkedésemről hamarosan részletesebben is beszámolok!

Fedezd fel a Teyföl csapatának különleges világát! Számunkra a gasztronómia nem csupán szakma, hanem szenvedély. Magunkat persze nem vesszük túl komolyan – hiszen lehet-e elegáns ételeket kínálni a klasszikus fehér terítő nélkül? Megfér-e egymás mellett a pingpong labda és az ehető virág? Miért ne lehetne a prémium kraft söröket a minőségi éttermek alapfelszereltségévé tenni? És vajon a mosogatóból való kiút csak egy pizzalapáttal lehetséges? A Teyfölben mi mindezekre a kérdésekre keressük a választ, és eddigi tapasztalataink alapján bátran kijelenthetjük: igen! Ráadásul nem feledkezünk meg a "farm to table" filozófiáról sem, amit viccesen úgy fogalmazunk meg: "termelőtől a Teyfölig". Ezt az elvet a konyhánkban és a bárunkban egyaránt követjük, így itallapunk is a legjobb magyar kistermelők ínycsiklandó termékeiből készült. Éljük meg a helyi ízeket, és terjesszük a tudatos étkezés kultúráját!

Minden beszállító elérhetőségét megadják a honlapon, s javasolják vendégeiknek, hogy ők is vásároljanak tőlük. E törekvésükben hadd támogassuk őket mi is, ideillesztve a felsorolást. Zöldséget és gyümölcsöt a szentendrei Bogaras Kerttől, a Hol Nem Volt Tanyáról, a Szorgos Gazdától, Kocsik Attilától, a Fajszipaprika Manufaktúrától vásárolnak, húsfélét és tejterméket a Hol Nem Volt Tanya, a Dembrovszky Farm, Darassa Tejfarm, a szigetmonostori Puszta Birkás farm, s a szentendrei Sonkás szállít nekik.

A világhálós kikötőjükben bepillantást nyerhetünk a csapat színes és sokszínű tagjaiba. Itt találkozunk Kulcsár Alex konyhafőnökkel, aki a gasztronómiai élvezetek mestere, valamint Póti Bence üzletvezetővel, aki a napi működés zökkenőmentességéről gondoskodik. Szászfai Brigitta, a brandért felelős szakember, folyamatosan új ötletekkel gazdagítja a kínálatot, míg Gál Gyöngyvér, mint üzletvezető-helyettes, mindig készen áll a kihívásokra. A csapat tagjai között ott van Máli Fanni, a sommelier, aki a borok világában otthonosan mozog, és Jolis Carmen, a lelkes felszolgáló, aki a vendégek elégedettségét tartja szem előtt. Diósi Péter séf-helyettes is kulcsszerepet játszik a konyhába, míg Boros Árpád, a "keresztapa", kezében lisztes táljával és nyújtófával, a hagyományos ízek mestere. Érdekes karakter Farkas Zsuzsa is, akit a jósnőként ismernek a csapatban, hiszen a képen tányérokkal a kezében látható, mintha csak a jövő ízeit jósolná meg. Kondás Darinka, az italkészítő, szintén hozzájárul az élmények gazdagításához. Kérészi Dominik, a "visszatérő holland játékos" és az előző séf-helyettes Madarász Mátyás is szerepel a tablóban, ami tovább hangsúlyozza a csapat sokszínűségét. A csapat kabalaállata, egy bájos mini-lószobor, amelyet piros-fehér-zöld szalaggal díszítettek, szimbolizálja a közösség összetartozását és szellemiségét.

A helyszínben a megnyugtató és stílusos elegancia harmonikus összhangban van. Különösen dicséretes, hogy elkötelezetten támogatják a Zempléni Gazdátlan Állat menhelyet, ahol a honlapjukon fényképekkel és részletes jellemzésekkel hívják fel a vendégek figyelmét az örökbefogadható kutyákra. Mint említik, három kutyájuk is onnan származik, ezzel példát mutatva a felelős állattartásra. Ennek szellemében a dekorációban is fontos szerepet kap az ember hűséges társa: a falakon díszegyenruhás kutyák festett képei láthatók, kiegészítve informáló leírásokkal. A helyszín látványkonyhával üzemel, ahol az üvegfal mögött a vendégek megcsodálhatják a készülő ételeket, miközben a kóstolásra váró mikrozöldek színes választéka még inkább fokozza a barátságos és természetes környezetet.

A gondosan megkomponált, lényegre törő étlap a magyar gasztronómia klasszikusait vonultatja fel egy bizalomgerjesztő, de szűk választékban: kétféle előétel, két leves, nyolc főétel és két desszert várja a vendégeket. Az ínycsiklandó kínálatban szerepel a májkrémes pirítós, a nyírségi gombócleves, a zamatos csirkepaprikás, a hagymás rostélyos, a Kárpáti módra készült pisztráng, a füstölt cigánypecsenye, a szarvascombból készült vadas, valamint a különleges "teybegríz". Minden egyes ételhez tartozik egy rövid leírás, amely segít a vendégeknek elképzelni az ízeket, így elkerülhetők a váratlan meglepetések.

Az itallap egy QR kód mögé bújik, amit az üzletvezető is megemlít, hiszen a gyakori változások indokolják ezt a megoldást. Való igaz, hogy a sörök és borok világa folyamatosan változik, így felesleges lenne kéthetente újra kinyomtatni az itallapot. Póti Bence azt is megjegyzi, hogy a rendelés nem telefonon történik, ami viccesen hangozhat az 50 év felettiek számára, de valójában komoly probléma: Budapesten már több helyen is kötelező telefonon leadni a rendelést, ami sok idősebb vendég számára kifejezetten bosszantó lehet.

A habzó tételekkel együtt közel 20 bort kínálnak a szőlőit Pilisborosjenő és Üröm határában művelő szentendrei Rustica, az egerszalóki Kohári, a móri Brigád, a tokaji Jakab, a zánkai Tánczos, a Balatonudvariban működő Skrabski s a badacsonyi Büttner pincétől. A csendes borokat kivétel nélkül decire is kimérik.

Ottjártam idején tíz sört kínáltak a Mad Scientist-től, ötöt Horizonttól, egyet a Rothbeertől, jelezték, hogy épp visszajöttek a pihenőről s kicsit le vannak fogyva. A honlapon együttműködő partnerként szerepel még a Reketye, a First, a Hoptop és a Monyó is. Igen komoly névsor. Dicséretre méltó, hogy nemcsak a pálinkáik, hanem az egyéb töményitalaik (whisky, rum, vodka, gin) is magyar cégektől származnak. Gin-tonikjaikhoz és koktéljaikhoz az is kedvet kap, aki amúgy nem rajong a műfajért. Kínálnak mindezeken túl kávé- és teakülönlegességeket, valamint kézműves szörpöket.

A kiszolgálás egyszerűen páratlan. Minden egyes csapattag mosolygós és lelkes, tele van energiával és elhivatottsággal. Az a hiteles kedvesség, ami belőlük árad, igazán megragadja az embert. Több mint harminc évnyi kulináris felfedezésem során talán a Teyföl volt a legemlékezetesebb élmény. A számlához automatikusan hozzáadják a 15%-os felszolgálási díjat. Ez sajnos nem a legjobb megoldás, hiszen még egy olyan elbűvölt vendéget is, mint én, zavarba hozhat. Könnyen lehet, hogy ezzel a döntéssel többet veszítenek, mint amennyit nyernek. De ha ez a legnagyobb problémájuk, akkor minden más biztosan rendben van!

A fogadófalatként tálalt házi kenyér tojáskrémmel és savanyított lilahagymával igazi ízélményt nyújtott. Egyszerűsége ellenére nagyszerű kezdetnek bizonyult. A hortobágyi húsos palacsinta, amely ropogós brick-tésztába burkolt tépett csirkét rejtett, igazi gasztronómiai csoda volt. A fűszeres paprikás mártás és a könnyed tejfölhab harmonikusan kiegészítette egymást, a húsos rétes pedig ízletes és laktató fogásként tűnt fel. Minden elem tökéletes összhangban működött, így az élmény összességében egyszerűen kiváló volt.

A "(Nem) Nagyi húslevese" igazi ízorgia, amely a lassú főzés művészetére épít. Az étlap szerint marha-erőlevest kínál, üvegtésztával, főtt-tépett marhanyakkal és friss, ress zöldségekkel. A kísérlet ígéretes, azonban a lé sajnos túlságosan koncentrált és sós lett. Egy kis üde színfoltként a zöld koriander és a zellerszár hozzáadása sokat dobhatna az ízélményen, még így is érdemes megkóstolni!

Desszertként egy különleges élvezetet választottam: tonkababos brownie-t, amelyet csokiropogóssal, csoki-mousse-szal, meggyraguval és meggy-granitával tálaltak. Bár a granita helyett szívesebben láttam volna egy selymes sorbet-t, a desszert így is remekül zárta le ezt a felejthetetlen gasztronómiai kalandot. Az ízek harmonikus összhangja igazán emlékezetes befejezést adott az estének.

A Teyföl koncepciója és megvalósítása nem csupán meggyőző, hanem valóban lenyűgöző és inspiráló. Ráadásul mintaértékű példát nyújt arra, hogyan lehet egyszerre támogatni a közösségi összetartozást, a fenntartható fejlődést, a kiváló minőséget és a hagyományok tiszteletét.