Egyre inkább elárasztja a külföldi piacokat ez a különleges magyar növény, és talán meglepődnél, hová jut el a legjava – Agrárszektor.

A Portfolio Csoport idén 13. alkalommal szervezi meg a siófoki Agrárszektor Konferenciát, amely az agrárium egyik legfontosabb és legnagyobb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvény keretében immáron 11. alkalommal kerülnek átadásra rangos agrárdíjaink tíz kategóriában. Ezekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai tevékenységet folytató szereplője pályázhat vagy nevezhető, így lehetőséget biztosítva a legjobbak elismerésére.

A dísznövénycsoportok termesztőterülete és a teljes dísznövénytermesztésre használt terület között több okból is eltérés lehet. Bizonyos területeket adott évben nem használnak aktívan - például vetésforgó vagy talajjavítás miatt -, noha ezek a statisztikákban megjelennek. Emellett gyakori, hogy ugyanazon földterületen egymás után több növénykultúrát is nevelnek, ami a területi adatok torzulását okozhatja, miközben a fizikai terület változatlan marad - derült ki az AKI friss kiadványából.

Azok a növények, amelyeket ugyan megtermeltek, de a piaci körülmények miatt nem tudtak értékesíteni, nem jelennek meg az eladási statisztikákban. Különösen a konténeres örökzöldek és más fásszárú növények esetében, amelyek hosszú évek kitartó nevelését igénylik, a terület hosszú távú lekötése jelentős hatással van az éves rotációs lehetőségekre. A termelők a piaci kereslet, a költségek és a támogatási lehetőségek figyelembevételével döntenek a földek hasznosításáról, és néha előfordul, hogy bizonyos növények termesztése gazdaságilag nem kifizetődő. Ezen kívül a káresemények, mint például aszályok, fagykárok, jégesők vagy kártevő inváziók, komoly kihívások elé állíthatják a termelőket, és drámaian befolyásolhatják a termelés volumenét.

A legfrissebb adatok szerint 2024-ben Magyarországon összesen 1598 hektáron foglalkoztak dísznövények termesztésével. E területből 1513 hektár szabadföldi kultúrákat takar, míg 85 hektár fedett környezetben valósult meg, ebből 70 hektár fűthető, míg 15 hektár fűtetlen területet jelent. Mielőtt részletesebben elemeznénk az ágazat helyzetét, fontos, hogy egyértelműen meghatározzuk, hogy...

A dísznövények olyan növények, amelyek nem csupán a természet szépségét tükrözik, hanem különleges élettani tulajdonságaik révén is tökéletesen alkalmasak otthonok, kertek, közterületek, épületek vagy akár rendezvények dekorálására. Ezek a növények gyakran szorosan kapcsolódnak különféle ünnepekhez, emléknapokhoz, vagy éppen ajándékozási szokásokhoz. A dísznövények választéka folyamatosan alakul, hiszen a divat, a kultúra, és a történelem folyamatosan formálja a trendeket – míg egyes fajták népszerűsége csökken, mások hirtelen újra felfedezésre kerülnek. Bár a dísznövények nem elengedhetetlen részei az életünknek, érzelmi és esztétikai értékük miatt gazdasági válságok idején is megőrzik vonzerejüket. Ráadásul környezeti hatásuk is kiemelkedő: hozzájárulnak a levegő minőségének javításához, csökkentik a zaj- és porszennyezést, így élhetőbbé varázsolják a környezetünket. A dísznövénytermesztés legfontosabb területei közé tartozik a faiskolai és rózsatőtermesztés, a növényházi cserepes dísznövények és vágott virágok előállítása, valamint a szabadföldi évelők, szárazvirágok és virágmagok termesztése.

A 2024-es tavasz Magyarországon rendkívüli hőséggel köszöntött be: a középhőmérséklet több mint 2 °C-kal lépte túl a megszokott évi átlagot, így ez lett a legmelegebb tavasz 1901 óta. A csapadék mennyisége országos szinten csupán 7%-kal maradt el az átlagtól, de az eloszlás nagyon eltérő volt – egyes területeken a csapadék csupán az átlag 40-60%-át tette ki. Március hónap különösen szárazra sikeredett, míg májusban némileg több csapadék érkezett. Hóval vagy havas napokkal viszont nem találkozhattunk.

A dísznövénytermesztés világát nem csupán az időjárási viszontagságok formálják, hanem a különféle betegségek, a piaci instabilitás és a gazdasági környezet is jelentős hatással van rá. Az infláció emelkedése és az energiaárak növekedése drámai mértékben megemelte az alapanyagok és a munkaerő költségeit. Ezzel párhuzamosan a reáljövedelmek csökkenése a kereslet visszaesését eredményezte. Az energiaköltségek felfelé ívelő tendenciája arra kényszerítette a termesztőket, hogy energiahatékonyabb megoldásokra térjenek át: sokan kénytelenek voltak csökkenteni a fűtést, lerövidíteni a termesztési időszakot, vagy korszerű, energiahatékony technológiák (mint például LED-világítás, hőszigetelés, biomassza) alkalmazásával próbálkozni. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az ágazatot nemcsak hátráltató tényezők érintették. A 2024-es évben számos támogatási lehetőség nyílt meg, amelyek hozzájárulhatnak a szektor fejlődéséhez és innovációjához.

2024-re a magyar dísznövénytermesztés területének 93,1%-át, ami körülbelül 1355 hektárt jelent, faiskolai növények termesztésére fordították, túlnyomórészt szabadföldi környezetben (99,3%). A zárt térben végzett termesztés e szegmensben továbbra is minimális arányt képvisel, mindössze 0,1%.

A teljes dísznövény-termesztőterület további megoszlása szerint 2,5%-on vágott virág és vágott zöld, 4,4%-on pedig cserepes és hagymás növények kerültek termesztésre. A vágott virágokat közel fele-fele arányban szabadföldön (45,4%) és fedett (42,8% fűthető, 11,8% fűtetlen) helyen termesztették. A cserepes és hagymás növényeknél már 88%-os a fűtött, fedett termesztés aránya. A termesztési szerkezetben megfigyelhető tendencia a fedett, intenzívebb technológiák felé való elmozdulás, főként a cserepes dísznövények esetében. Ez lehetővé teszi az időjárás hatásainak csökkentését, ugyanakkor magasabb beruházási költségekkel jár. A válaszadó kertészetek 2024-es adatai alapján:

A dísznövénytermesztés munkaerő-igénye alapvetően két fő csoportra osztható: a szakképzett szakemberekre, mint például kertészek és növényvédelmi szakértők, valamint a betanítható, általában szezonális munkaerőre. Az utóbbi csoport tagjai leginkább kézi munkát igénylő feladatok – például ültetés, metszés és csomagolás – elvégzésére alkalmazhatók, mivel gyorsan és hatékonyan betaníthatók. A szezonális jelleg miatt sok esetben alkalmi munkavégzésre is sor kerül, azonban a szakmai irányítást egy kisebb, állandó csapat biztosítja. Mivel a kertészetek zöme vidéki területeken működik, jelentős szerepet játszanak a helyi munkahelyek létrehozásában. Ugyanakkor az ágazat számos kihívással néz szembe: egyre nehezebb megfelelően képzett utánpótlást találni, a betanítás folyamata költséges, és a dolgozók gyakran cserélődnek, ami megnehezíti a hosszú távú tervezést. A dísznövénytermesztésben leginkább kisebb vállalkozások működnek, amelyek jellemző formái a következők:

A 2024-es statisztikák alapján a dísznövénykertészetekben összesen 2202 munkavállalót foglalkoztattak. Ebből 1262 fő, ami a dolgozók 57,3%-át jelenti, teljes munkaidőben tevékenykedett. A részmunkaidős munkavállalók száma 225 főt tett ki, ami 10,2%-ot jelent. Továbbá, több mint 710 fő alkalmi munkavállalóként, míg 63 fő segítő családtagként kapcsolódott be a munkafolyamatokba.

A dísznövényágazat termékei főként a virágkereskedelem útján jutnak el a lakossági vásárlókhoz és a kertépítő szakemberekhez. A termesztési folyamat szorosan összefonódik a szezonális kereslettel: a legjelentősebb bevételek november és május-június között realizálódnak, ekkor az éves árbevétel akár 60-70%-a is bekövetkezik. A nyár folyamán a kereslet csökkenése miatt különösen fontos a pénzügyi tervezés és a likviditás fenntartása. Az értékesítési csatornák között továbbra is dominál a hagyományos virágkereskedelem, de a közvetlen lakossági értékesítés és az online jelenlét (webshopok, közösségi média) szerepe folyamatosan növekszik. A dísznövénytermesztés 2024-es nettó árbevétele elérte a 20,1 milliárd forintot. Ebből:

A faiskolai szektor 2020 és 2022 között évi 10-18%-os növekedést mutatott, azonban 2023-ban stagnálás tapasztalható. Jó hír viszont, hogy 2024-ben újra fellendült a piac, 14%-os bővülést elérve. A cserepes és hagymás növények értékesítése 2017-2023 között folyamatosan emelkedett, 2024-ben pedig kiugró, 22%-os növekedés figyelhető meg, a bevétel elérte a 6,6 milliárd forintot. Ez a növekedés a lakossági kertészkedés iránti fokozódó érdeklődést tükrözi. A vágott virágok piaca 2023-ban 21%-os növekedést hozott (1,9 milliárd forint), 2024-re pedig 2,1 milliárd forintra nőtt (+5,3%). Ugyanakkor ez az összeg még mindig 17%-kal elmarad a 2018-as rekordtól.

Az egy hektárra jutó nettó árbevétel (2024):

2024-ben a dísznövények külkereskedelme jelentős elmozdulást mutatott, hiszen az import aránya elérte a 69,9%-ot. Ez az érték nemcsak az előző évhez, hanem a 2018-2020-as időszak átlagához képest is magasabb. Az export terén továbbra is a faiskolai termékek játszanak kulcsszerepet, de a vágott virágok is jelentős részesedést képviselnek. Érdemes megjegyezni, hogy a vágott virágok importja, amely 7,5 milliárd forintot tett ki, messze túlszárnyalta az exportot, amely mindössze 386 millió forintra rúgott. Ez a helyzet 22,3%-os külkereskedelmi mérlegromlást eredményezett ezen a szegmensen. A faiskolai termékek exportértéke 2024-ben 13%-kal csökkent, míg az import 3%-os visszaesést mutatott, ami szintén hozzájárult a kedvezőtlenebb egyenleghez. A számok alapján az export 2266 millió forintot, míg az import 2728 millió forintot képviselt.

Az export döntően uniós piacokra irányul - főként Romániába, Szlovákiába, Németországba. 2024-ben Románia volt a legnagyobb felvevőpiac (307 millió Ft), míg Szlovákiába 48%-kal csökkent a kivitel. Az öt legfőbb célország (Románia, Szlovákia, Németország, Csehország, Szlovénia) a teljes export 97,6%-át tette ki, ami erős piaci koncentrációt mutat. Ez stabilitást adhat, de kockázatot is jelent, ha valamelyik piac visszaesik. A legnagyobb importőreink Hollandia, Szlovénia és Németország. 2024-ben Hollandiából 2251 tonna dísznövény érkezett, 4400 millió Ft értékben - ez 25%-os érték- és 15%-os mennyiségi növekedés az előző évhez képest. Összesített adatok alapján: