Most már egyértelmű, hogy tavaly az orosz erők voltak azok, akik lelőtték az azerbajdzsáni utasszállítót.

Egy azerbajdzsáni hírügynökség kedden bizonyítékokat tett közzé, amelyek szerint az orosz hadsereg rendelte el a 2024-es rakétacsapást a 8432-es járatra, amely a balesetet okozta, amelyben 38 utas meghalt, további 29 pedig megsérült.
Orosz katonai erők is részt vettek a 2024. december 25-én lezuhant Azerbaijan Airlines 8432-es járatát ért rakétacsapásban - állítja egy új hangfelvétel és egy levél.
A Minval azerbajdzsáni hírportál értesülései szerint egy névtelen levél érkezett hozzájuk, amelyben tanúvallomások, hangfelvételek és technikai részletek találhatóak. A levél arra világít rá, hogy az adott időszakban használt kommunikációs eszközök számos technikai hiányossággal küzdöttek.
A Minval információi szerint a levélben egy hivatalos írásos nyilatkozat található, amelyben Dmitrij Szergejevics Paladicsuk százados, az orosz légvédelmi erők tisztje, jóváhagyta a rakétacsapás végrehajtását.
A levél tartalma szerint Paladicsuk százados december 24-25. között Groznij közelében teljesített szolgálatot. Az incidens napján reggel 05:40-kor az egységét harckészültségbe helyezték. A gyenge mobiltelefon-vétel és a megbízható vezetékes kommunikáció hiánya miatt a koordináció jelentősen függött az ingadozó mobilkapcsolatoktól.
08:11-kor egy potenciális célpontot észleltek, amelyet radarral figyeltek meg. A jelentések arról számoltak be, hogy két rakétát indítottak az objektum felé, miután Paladicsuk telefonos utasítást kapott a megsemmisítésére. Mindez a sűrű köd ellenére történt, amely megnehezítette az optikai megerősítést.
Az utasszállítóra kilőtt első rakéta állítólag nem találta el a célját, míg a második rakéta elég közel csapódott be ahhoz, hogy a repeszek kárt tegyenek a repülőgépben.
Az outlet közzétett egy izgalmas hangfelvételt, amely állítólag egy orosz nyelvű hangot rögzít, amint katonai utasításokat ad. A felvételen hallható, ahogyan a hang egy rakéta indítására vonatkozó parancsot ad, majd ezt követően egy sorozatos kilövés zajai hallatszanak. A felvételen ugyanaz a hang közli, hogy "célpont elhibázva", majd újabb rakéta indítására vonatkozó utasítást ad.
A források szerint a sérült repülőgépet a pilóták kényszerleszállásra vonatkozó kérése ellenére sem engedték leszállni egyetlen orosz repülőtéren sem, és utasították, hogy repüljön át a Kaszpi-tengeren a kazahsztáni Aktau felé, ahol kényszerleszállási kísérlet közben lezuhant, 38 ember halálát okozva és 29-et megsebesítve.
A tragikus eseményeket követően később megjelent hírek alapján a 8243-as járatot egy orosz Pantsir-S1 légvédelmi rendszer rakétája találta el.
Három nappal a tragikus esemény után Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke, a nemzethez intézett beszédében hangsúlyozta: "Teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a gépet Oroszország lőtte le. Nem állítjuk, hogy ez szándékosan történt, de a tények magukért beszélnek."
December végén Alijev három fontos követelést fogalmazott meg Oroszország felé a balesettel összefüggésben. "Először is, az orosz félnek el kellene ismernie a felelősségét, és bocsánatot kellene kérnie Azerbajdzsántól. Másodszor, világosan el kell ismernie, hogy hibázott. Harmadszor pedig, a bűnösöket meg kell büntetni, felelősségre kell vonni őket büntetőjogi szempontból, és kártérítést kell fizetni az azerbajdzsáni államnak, valamint a sérült utasoknak és a személyzet tagjainak" - hangsúlyozta Alijev.
Alijev megjegyezte, hogy az első követelés "már teljesült", amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök december 28-án bocsánatot kért tőle. Putyin "tragikus incidensnek" nevezte a balesetet, bár elzárkózott attól, hogy elismerje Moszkva felelősségét.
A Kreml álláspontja szerint a légvédelmi rendszerek a csecsenföldi Groznij közelében, ahol a gép leszállási kísérletet tett, tüzet nyitottak azzal a céllal, hogy megakadályozzák az ukrán drónok támadásait.
A tragédiát követő napokban orosz katonai bloggerek nyilvánosan elérhető információkra támaszkodva azt állították, hogy a robbanás Csecsenföld Naurszkij körzetében zajlott, ahol ekkor több orosz katonai egység, köztük légvédelmi rendszerekkel ellátott alakulatok is jelen voltak.
Az új bizonyítékok akkor kerülnek a felszínre, amikor Baku és Moszkva kapcsolatai feszültté válnak, miután Jekatyerinburgban azeri származású egyének vesztették életüket az orosz rendőrség őrizetében.