NATO-admirális: Az amerikai katonák egyelőre továbbra is Európában maradnak, de már előkészületben van egy átfogó terv.

A NATO legfelsőbb katonai vezetője szerint nincs jele annak, hogy az Egyesült Államok kivonná erőit a szövetség védelmi terveiből, de Európának fel kell készülnie erre a lehetőségre - közölte a Defense News.

Giuseppe Dragone admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke, washingtoni látogatása alkalmával hangsúlyozta, hogy noha jelenleg nem áll rendelkezésére konkrét információ az amerikai erők átcsoportosításáról az indo-csendes-óceáni térségben, a szövetségnek fel kell készülnie ennek a lehetőségére.

Elengedhetetlen, hogy ezt előre átgondoljuk és megtervezzük. Így a szövetség számára adódna egy lehetőség az irányváltásra és a stabilitás visszaállítására.

- mondta Dragone az esetleges amerikai katonai átcsoportosításokról.

Az utóbbi hónapok során a Pentagon egyre inkább a Kína által jelentett fenyegetést helyezi a középpontba, míg Oroszország szerepe háttérbe szorul. Egy márciusban kiszivárgott átmeneti amerikai védelmi stratégia keretében Washington azt tervezi, hogy azonosítja a NATO védelmi terveiben szereplő erőket, amelyek Tajvan védelmében is részt vehetnek. Ezen egységek Ázsiához közeli áthelyezése arra kényszerítené az európai országokat, hogy pótolják a hiányzó amerikai erőforrásokat. Dragone véleménye szerint az európai államok képesek lennének bizonyos amerikai katonai kapacitások helyettesítésére a kontinensen, ideértve a légvédelmi rendszereket, az elektronikus hadviselést, a stratégiai légi szállítást, valamint a dróntechnológiát.

Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta a NATO-tagállamok fokozottan növelték védelmi költségvetéseiket. Jelenleg a 32 ország közül 22 képes arra, hogy megfeleljen a GDP 2%-os minimumának, amelyet a szövetség előírásai határoznak meg.

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke úgy véli, hogy a jelenlegi védelmi költségvetési arány messze nem elegendő, és sürgeti, hogy ez az érték elérje az 5%-ot. Eközben Mark Rutte, a NATO főtitkára állítólag egy átdolgozott javaslattal készül előállni a júniusi hágai csúcstalálkozón, amely azt célozza, hogy a védelmi kiadások a bruttó hazai termék 3,5%-ára emelkedjenek, míg további 1,5%-ot más biztonsági intézkedésekre javasolna fordítani. Dragone megerősítette, hogy ez a kérdés valóban aktív viták tárgya, de a megvalósítás részleteit nem osztotta meg.

Dragone hazája, Olaszország, azon 10 NATO-tagállam közé tartozik, amelyek nem képesek teljesíteni a védelmi kiadások 2%-os küszöbét. 2024-ben a GDP-jének 1,49%-át szánja a védelemre. Georgia Meloni miniszterelnök áprilisban bejelentette, hogy Olaszország idén elérni kívánja a kitűzött célt. Az admirális nyilatkozata szerint Oroszország napi 1000-1200 katonát veszít a harctéren, és még egy lehetséges békemegállapodás esetén is folytatni fogja haderőének újjáépítését.

A legoptimistább forgatókönyv szerint mindössze három évre lenne szükség, de a valóságosabb elképzelések szerint inkább öt-től hét évig terjedő időszakra lehet szükség ahhoz, hogy visszanyerje a háború előtti katonai potenciálját.