A magyar infláció nem tudta visszafoglalni Európa trónját, sőt, alig-alig sikerült a dobogóra állnia.

Bár az Eurostat csak hétfőn teszi közzé az áprilisi inflációs adatokat, már most biztosan kijelenthető, hogy a magyar áremelkedés üteme nem volt a legmagasabb Európában. Sőt, lehetséges, hogy a februárban még élenjáró éves inflációs ráta a kontinens rangsorában is visszaesett. A kormány árszabályozó lépései nyomán a következő hónapokban akár a középmezőnybe is kerülhet az inflációs mutató.

Az Eurostat hivatalos naptára szerint az áprilisi inflációs rangsor hétfőn kerül nyilvánosságra, de a legtöbb ország adatai már ismertek vagy legalábbis megbecsülhetők. Ebből kiindulva...

Biztosra mondható, hogy a februárban még Európa-rekorder magyar áremelkedés már nem áll a dobogó legfelső fokán, sőt akár még a harmadik helyről is lecsúszhatott.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján áprilisban az éves inflációs ütem 4,2%-ra csökkent, ami az előző havi 4,7%-ot jelenti. Ezzel párhuzamosan az Eurostat által számított harmonizált fogyasztói árindex is hasonló értéket mutatott. Az elemzők kezdetben 4%-os inflációs rátát valószínűsítettek, azonban az új adatok azt jelzik, hogy az élelmiszerek ára vártnál kisebb mértékben csökkent, ami az inflációs adat magasabb értékét eredményezte. Ez azt is jelentheti, hogy az árrésstop intézkedésének hatása nem volt olyan drámai, mint ahogyan azt előre jelezték. Bár az élelmiszerárak havi szinten 1,3%-kal csökkentek ennek következtében, az éves 5,4%-os áremelkedés még mindig meghaladta az 5%-os várakozást. Az élelmiszerek mellett jelentős üzemanyagár-csökkenést is megfigyelhetünk, amely a világpiaci olajárak esésének tudható be.

Az áprilisi adat azt jelenti, hogy tavaly november óta nem látott mélységbe esett vissza a magyar infláció, mely az év elején kellemetlen meglepetést okozott, februárban még az Európai Unióban a legmagasabb volt.

Az Eurostat hivatalos áprilisi statisztikáit hétfő délelőtt fogja nyilvánosságra hozni, de a legtöbb ország már közzétette saját adatait. Ott, ahol az uniós adatbázis még nem frissült a harmonizált árindexszel (HICP), a nemzeti statisztikák alapján már becsléseket lehet készíteni.

Már egyértelmű, hogy Románia és Észtország inflációs mutatói a magyarországiakat meghaladják, hiszen az előbbi ország 4,9%-os, míg az utóbbi 4,4%-os HICP adatokat tett közzé április hónapra. Bár ezek az adatok még nem találhatóak meg az Eurostat hivatalos adatbázisában, meglepne, ha jelentős eltérés mutatkozna az előrejelzésekhez képest. Lengyelország 4,3%-os inflációt jelentett, de náluk nem került nyilvánosságra harmonizált árindex. Tekintettel arra, hogy a CPI-adatokban érezhető csökkenés figyelhető meg, meglepő lenne, ha a HICP nem csökkenne a márciusi 4,4%-ról, így valószínű, hogy a magyar inflációs mutató is alacsonyabb szintre süllyedt.

Ezáltal a magyar infláció valószínűleg az uniós rangsor harmadik pozíciójába lépett, megelőzve Romániát és Észtországot.

Ha az év első négy hónapját vesszük górcső alá, azt látjuk, hogy a magyar harmonizált fogyasztói árindex átlagosan 5,1%-ot mutatott, ami Romániával holtversenyben a legmagasabb szint az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy bár az áremelkedés üteme valamelyest lassult, a magyar infláció még mindig az egyik legmagasabb szinten áll az európai országok között. A kormány különféle intézkedésekkel próbálja csökkenteni az inflációt, és a következő hónapok statisztikáiban már megjelennek majd a távközlési és banki szolgáltatások, valamint a banki díjak és higiéniai termékek árrésének korlátozása. Ezek a lépések valószínűleg kisebb hatással lesznek az inflációs adatokra, de a legfrissebb információk szerint a kormány további szektorokat is célba vehet. Ugyanakkor a tartós árrésstop miatt a veszteségeket szenvedő vállalkozásoknál előfordulhat, hogy elindul a keresztárazás, ami ellentétes hatással bírhat.

A továbbra is magas infláció egyben azt is jelenti, hogy továbbra is minimális az MNB mozgástere a kamat esetleges csökkentését illetően 2025-ben. Vagyis hiába lenne talán indokolt a gazdaság gyengélkedése miatt az alapkamat vágása,

A szakértők egyöntetű álláspontja alapján a jelenlegi 6,5%-os kamatszint esetében legfeljebb minimális lazításra lehet számítani. A várakozások szerint ez inkább a következő év második felében, különösen az őszi hónapokban valósulhat meg.

A Monetáris Tanács következő ülése május 27-én kerül megrendezésre, ahol a kamatokkal kapcsolatos döntéseket fogják meghozni. Ezt követően, négy héttel később, június 24-én a jegybank nemcsak a kamatokról hozott határozatát teszi közzé, hanem egy új inflációs és GDP-előrejelzést is bemutat.