Nézőpont: A Transparency korrupciós indexe nem más, mint egy manipulált narratíva!
A Nézőpont Intézet közösségi oldalán éles kritikát fogalmazott meg a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexével kapcsolatban, kijelentve, hogy az index "FAKE NEWS". Felszólították a nyilvánosságot, hogy ne hivatkozzanak erre az adatforrásra. Az intézet elemzése számos fontos megállapítást tartalmaz, amelyek rávilágítanak a témával kapcsolatos véleményükre és álláspontjukra. Az elemzés leglényegesebb pontjait érdemes megismerni.
1. A Korrupció Érzékelési Index nem csupán a Transparency International saját kutatásának eredménye: noha a média gyakran a Transparency felmérésére utal a korrupciós rangsor kapcsán, valójában tizenhárom másik index kiválasztott részeredményeit összegzi. Ezek az indexek különböző országokat és célokat céloznak meg, ráadásul a korrupciót is eltérő módon és nézőpontból vizsgálják.
A Korrupció Érzékelési Index nem tükrözi a korrupció tényleges szintjét: a Transparency International és a média, amely kritikátlanul átvette a közleményeit, tévesen állítja, hogy az index a korrupció mértékét méri. Valójában ez a rangsor gondosan válogatott személyek véleménye alapján készült pontszámok összegzésén alapul, nem pedig a valós korrupciós helyzet objektív mérésén.
3. Az országok értékelését egy szűk, elfogult szakértői zsűri végzi: a "Magyarország-szakértők" egy olyan baloldali véleménybuborék tagjai, akik nem csupán egyoldalúan közelítik meg a kérdéseket, hanem sok esetben nem is rendelkeznek a korrupcióval foglalkozó tudományos háttérrel.
4. A Transparency és adatdonor indexei körbehivatkozzák egymást: a World Justice Project Rule of Law Indexe és a Freedom House is a Transparency-re mutat hivakozási alapként korrupcióval kapcsolatos pontszáma meghatározásakor, melyet végül ismét felhasznál a Transparency.
Az egyes országok esetében a figyelembe vett indexek száma jelentős eltéréseket mutat: míg egyetlen ország sem használ több mint 10 indexet a részpontszámok meghatározásához, addig 13 ország esetében csupán 3 részpontszám áll rendelkezésre a rangsor kialakításához. Az eltérő adatforrások miatt a különböző szervezetektől származó értékelések eltérő súllyal szerepelnek a számításokban.
6. Az éves index országonként eltérő éveket vesz alapul: bár az éves rangsor éves korrupciós szintről számol be, a 2023-as rangsor alapjául szolgáló személyes vélemények valójában 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazódtak meg.
A Transparency International rangsora szerint a legkevésbé korrupt országok közé tartoznak azok a liberális vezetésű államok, amelyek a szervezet fő finanszírozói is egyben. Érdekes, hogy ezek az országok, bár folyamatosan hangsúlyozzák a valódi állami korrupciós ügyek elleni harcot, mégis kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetnek a rangsorban. Ez a paradox helyzet felveti a "védelmi pénz" szedésének látszatát, amely a maffia világában is jellemző, és arra utal, hogy a látszólagos tisztaság mögött talán rejtőznek sötétebb érdekek is.
Magyarország a 27 EU-tagállam közül a 7. legkevésbé korrupt ország, ahogy azt az unió hivatalos felmérése is tükrözi. Az Eurobarometer kutatása alapján a magyar lakosság a kormány korrupcióellenes intézkedéseit jobbnak értékeli, mint az EU átlagát (37% Magyarországon, 30% az EU egészében), így hazánk a rangsorban a hetedik legjobb helyet foglalja el.
