A futárok nyílt levelet tettek közzé, amelynek címzettjei között Nagy Márton és Pintér Sándor tárcája is szerepel.
17 pontban foglalták össze azokat a javaslatokat, amelyek révén javíthatnánk a munkakörülményeket, hogy a dolgozók hatékonyabban és komfortosabban végezhessék feladataikat.
Az ételfutárok egy csoportja nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben részletesen kifejtik, milyen nehézségekkel kell szembenézniük munkájuk során, valamint milyen körülmények között végzik feladataikat. Az írás nem csupán a két legnagyobb ételszállító, a Foodora és a Wolt vezetőinek lett címzettje, hanem eljutott a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a Belügyminisztériumhoz, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához is – számol be a Népszava.
A levél összesen 17 olyan pontot tartalmaz, amelyen a futárok szerint javítani kellene ahhoz, hogy feladataikat jobb körülmények között végezhessék, és azért folyamodtak ehhez a módszerhez, mert nem közvetlenül a céggekkel akarnak leülni egyeztetni, hiszen a mások által kezdeményezett és lefolytatott tárgyalások sem hoztak érdemi eredményeket. Így kifejezetten a hatóságokon és a médián keresztül szeretnének nyomást gyakorolni a vállalatokra.
A legnagyobb kihívások között az élen áll, hogy az elmúlt két évben a címpénzek és a távolsági díjak folyamatosan csökkentek, miközben az infláció és a futárok költségei drámai mértékben emelkedtek. A levél írói hangsúlyozták, hogy a megrendelők többsége tévesen azt hiszi, hogy a kiszállítási díj teljes mértékben a futárok zsebébe kerül, ami azonban távol áll a valóságtól. Ezen kívül hangsúlyozták a rendelések és a díjazások átláthatóságának fontosságát is, mivel véleményük szerint a jelenlegi rendszer nem nyújt kellően világos képet a futárok számára a díjazás összetevőiről.
A felmerülő problémák között hangsúlyos szerepet kap, hogy az átalányadózás keretein belül tevékenykedő futárok számára a jelenlegi adózási rendszer igazságtalannak tűnik. Jelenleg ugyanis 40 százalékos költséghányaddal kell számolniuk, míg a fennmaradó 60 százalék az adó- és járulékfizetési alapot képezi. A futárok véleménye szerint, hasonlóan a gépjárműoktatókhoz vagy taxisokhoz, egy 80/20 százalékos költség- és adóalap-megoszlás lenne számukra kedvezőbb. Ez azt jelentené, hogy a költséghányad 80 százalékra nőne, míg a maradék 20 százalék képezné az adóalapot.
Tóth Gergely, a Futárok Ligája érdekvédelmi szervezet képviselője a Népszavának nyilatkozva megjegyezte, hogy a levélben szereplő elemek közül sok valóban tükrözi a valós helyzetet, azonban nem minden részlethez fűz megfelelő következtetést, így sajnálatos módon nem képviseli maradéktalanul a futártársadalom érdekeit. Hangsúlyozta, hogy az eredmények elérése érdekében elengedhetetlen a párbeszéd kezdeményezése, és hogy a cégekkel való személyes tárgyalások révén lehetőség nyílik a problémák orvoslására. Emellett elmondta, hogy szervezetük már kapcsolatba lépett az MKIK-val is, többek között az adózási renddel kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében.
