Szalay-Bobrovniczky Kristóf az OGY keretein belül arra figyelmeztetett, hogy Magyarországot egy ukrán lejárató kampány célozza meg.

Egy Magyarország ellen zajló lejárató kampány tanúi vagyunk; ez nem ért véget, ez folytatódik - jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának pénteki ülésén. Közölte azt is, hogy a magyar biztonsági szervek vizsgálatokat folytatnak ezzel kapcsolatban, ennek egyik kiemelt eleme a volt vezérkarfőnök tevékenységének és kapcsolatrendszerének feltárása.
A Magyarországgal kapcsolatos lejárató kampány mögött egyértelmű szándék húzódik: a Voks 2025 kezdeményezéssel kapcsolatos zűrzavar keltése, a véleménynyilvánítás hiteltelenné tétele, továbbá a magyar kormány megbecsülésének és megbízhatóságának aláásása - nyilatkozta a miniszter egy bizottsági meghallgatás során. Az ülés egyetlen napirendi pontja a "volt vezérkarfőnök NATO-ban képviselt álláspontjáról" szóló tájékoztató volt.
Kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta: sokkal korábban felmerült már a gyanú, hogy az előző vezérkarfőnök a "mandátumában szereplő, elvárható nyilatkozatait nem tette meg", miközben Ukrajna-párti kijelentései voltak, ezért ő a felmentését megelőző időben írásban figyelmeztette Ruszin-Szendi Romuluszt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette: az ügyben "biztosan és kitapinthatóan helytelenül járt el" a korábbi vezérkarfőnök.
A miniszter a kérdésre adott válaszában kifejtette, hogy az uniós és NATO-szervektől bekérték a releváns jegyzőkönyveket és hangfelvételeket, amelyek már megérkeztek. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát is tájékoztatták az eredményekről, és a teljes anyagot figyelembe véve fogják vizsgálni, hogy "a jogi szempontok alapján mennyire állja meg a helyét az a megállapítás", miszerint Ruszin-Szendi Romulusz nem képviselte a magyar kormány háborúellenes álláspontját, valamint nem hívta fel partnerei figyelmét az ukrajnai konfliktus eszkalációjának potenciális veszélyeire.
A miniszter kiemelte:
A magyar kormányt érintően "egy torzított történetet" terjesztettek, majd másnap Ukrajnában megalapozatlan vádakkal, meglepő módon szinte azonnal, széleskörű médiafigyelmet kapó titkosszolgálati művelet vette kezdetét. Ennek következtében "a helyzet drámaian átalakult", és további feszültségek kialakulása valószínűsíthető - fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott, hogy a két szál összefonódása érdekes mintázatot mutat. A volt vezérkarfőnök már korábban is beszélt arról, hogy kapcsolatokat tart fenn ukrán katonai vezetőkkel. Ezen összefüggés révén világosan látható, hogy miként kapcsolódik össze egy ellenzéki párt tevékenysége és egy Ukrajnából irányított, politikai szándékú titkosszolgálati akció - fogalmazott a miniszter.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezérkarfőnök szerepe "bizalmi pozíciót" képvisel, ami miatt nyilatkozatai különösen fontosak.
Kiemelte, hogy a 2016 óta zajló haderőfejlesztési program célja a honvédség átalakítása, amely a békejellegű tevékenységek – mint például a határvédelem és az árvízvédelem – háttérbe szorítására épít. Az új irányvonal a katonai feladatokra helyezi a hangsúlyt, mivel a béke megőrzéséhez elengedhetetlen egy erős, jól felfegyverzett és alaposan kiképzett haderő megléte.
A kérdésre reagálva kijelentette: Ruszin-Szendi Romulusznak "nem volt semmiféle felhatalmazása", hogy katonai minőségében politikai vezetőkkel folytasson tárgyalásokat Ukrajnában.
A vizsgálat irányairól szólva elmondta:
Az a felvetés merül fel, hogy Ukrajna beillesztése az Európai Unióba a magyar emberek érdekeivel ellentétes módon történhet, olyan hihetetlen érdekcsoportokat mozgósítva a brüsszeli elit és Ukrajna részéről, amelyek minden más szempontot felülírnak. Az a politikai erő, amelyik arra törekszik, hogy gyengítse ezt a kormányt, vagy végső soron leváltsa azt, egyértelműen e nyomásgyakorlás szolgálatába állt - fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke az eseményt követő sajtótájékoztatón jelezte: a testület a nap folyamán határozatban kérte fel a honvédelmi minisztert, hogy az ügyben folytatott vizsgálat lezárulta után adjon részletes tájékoztatást annak érdekében, hogy megállapítsák, milyen büntető- vagy más jogi következményei vannak a volt vezérkarfőnök általa példátlannak nevezett magatartásának.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette, hogy Ruszin-Szendi Romulusz cselekedetei helytelenek voltak, és ezt "vitathatatlan bizonyítékok" támasztják alá. Rámutatott, hogy a "precíz jegyzőkönyvi adatok" világosan rögzítik, mit mondott és mit mulasztott el a "bukott vezérkarfőnök".