Azt állítani, hogy nem érkeznek uniós források, teljes mértékben téves, hiszen a kormány már 4000 milliárd forintot használt fel ebből a költségvetésből. - Világgazdaság
Valamiért a magyar nyilvánosságban az terjedt el, hogy Magyarországra nem érkeznek az uniós források, csakhogy ez a számok alapján biztosan nem igaz, amit az Európai Bizottság adatsora is megerősít. A 2021-2027-es programozási ciklusban eddig közel 4 ezer milliárd forint sorsáról döntött a kormány, miközben 2 ezer milliárd forintot már ki is fizetett a projektgazdáknak. Bár nagyon messze a ciklus vége, jelenleg hazánk 11. helyen áll forráslehívás terén a tagállamok között, és olyan országokat is megelőz, mint Lengyelország Szlovákia, vagy Románia.
Bár a hírek gyakran eltérő képet festenek, Magyarország nem zárkózott el az uniós pénzek elől. Az Európai Bizottság hivatalos statisztikái és a 2024. december 23-i állapot alapján a 2021-2027-es programozási időszak keretében elérhető 21,7 milliárd euróból eddig 1,8 milliárd eurót sikerült lehívni, amivel a tagállamok között a 11. helyet foglalja el. Noha ez a szám az előző évekhez képest némileg visszaesett, a ciklus még hosszú, így a kormánynak bőven van lehetősége az uniós források hatékonyabb kihasználására. Érdemes megjegyezni, hogy a környező országok, mint Lengyelország, Románia, Szlovákia és Horvátország, még magyar szempontból is gyengébben állnak a rangsorban.
Hazánk számára ennyi uniós támogatás áll rendelkezésre.
Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetés keretében összesen 21,8 milliárd euró értékű kohéziós támogatásra jogosult, ami a 394,9 forintos tervezett árfolyamon számolva körülbelül 8609 milliárd forintnak felel meg. Fontos megjegyezni, hogy a végső összeg akár 10 ezer milliárd forint fölé is emelkedhet, hiszen ebben az összegben nem szerepel a hazai társfinanszírozás, valamint a vidékfejlesztési programok forrásai sem. Továbbá, a forint gyengülése is hozzájárulhat a végső összeg növekedéséhez.
Az Európai Unió évek óta szorosabbra fűzi a gyeplőt Magyarországgal kapcsolatban, miközben a magyar kormány számos feltételt teljesített. Ennek ellenére a brüsszeli intézmények folyamatosan újabb eljárásokat indítanak a hazai politikai vezetés ellen. 2023 decemberében azonban mégis sikerült 12 milliárd eurót, a kohéziós források 55 százalékát, felszabadítani. Orbán Viktor miniszterelnök erre azt nyilatkozta, hogy ez az összeg elegendő lehet az ország számára két évre.
A kormányfő a tavaly szeptemberi kötcsei pikniken egyértelművé tette, hogy a jelenlegi helyzet nem a forráshiányról szól. Szerinte a pénz rendelkezésre áll, csupán a bevonási folyamatok gyorsítása a kihívás. Azóta a kormány már lépett is, és a 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterv keretében kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Jelenleg 2025 első hónapjában tartunk, és izgalmas időszak elé nézünk. Az év eleje mindig tele van új lehetőségekkel és kihívásokkal, amelyek formálják a jövőt. Mostanra már tapasztalhatóak a 2024-es év hatásai, és a világ számos területén változások zajlanak. A technológiai fejlődés, a környezeti problémák és a társadalmi trendek mind befolyásolják a mindennapjainkat. Az emberek egyre inkább tudatában vannak a fenntarthatóságnak és a közösségi összefogás fontosságának, így a 2025-ös év remélhetőleg új lehetőségeket kínál a növekedésre és a fejlődésre.
Bár az uniós bürokrácia időnként akadályozhatja a folyamatokat, a magyar fejlesztési intézményrendszer továbbra is a saját ütemében halad előre. Az EU-s pályázati portál, a palyazat.gov friss adatai alapján a kormány eddig összesen 4125,8 milliárd forint támogatás sorsáról határozott, amelyből 3931,5 milliárd forint már érvényes szerződések formájában realizálódott.
Az operatív programok rangsorában a TOP Plusz program emelkedik ki, hiszen eddig már 816 milliárd forintot utaltak ki a nyertes pályázóknak. Ez a szám azt jelzi, hogy a program teljes keretének közel felét már sikerült felhasználni. A második helyen a GINOP Plusz áll, amelynél eddig 490 milliárd forintot folyósítottak, ami viszont csupán a rendelkezésre álló források negyedét jelenti.
