Orbán Viktor a Kossuth Rádió mikrofonja előtt osztotta meg végül véleményét, amely a legfrissebb eseményeket és kihívásokat tükrözi.

Megtudtuk: nagy meglepetésre ő lesz a Csillag születik második ismert zsűritagja

A miniszterelnök szavai szerint a normális politikai hozzáállás az lenne, hogy az energiaárakat a lehető legalacsonyabb szinten tartsák az emberek érdekében. Párhuzamosan azonban más vezetők olyan intézkedéseket támogatnak, amelyek az energia költségeit növelik. Nem lehet elfelejteni, hogy a miniszterelnöki székekben ülők nem véletlenül hoznak ilyen döntéseket; valamilyen cél vezérli őket. Úgy tűnik, hogy nem a saját családjaik megsegítése a fő motivációjuk, hanem inkább arra törekednek, hogy Oroszországot hátrányos helyzetbe hozzák, ezzel támogatva Ukrajnát. Magyarország nem akarja, hogy a szankciók kiterjedjenek rá, és az ukrán vezetők is egy platformon állnak az európai vezetőkkel, így nem meglepő, hogy a fenyegetéseik kapcsán a magyar energiaellátásról beszélünk. Az elképzelés az, hogy senki ne vásárolhasson Oroszországtól sem gázt, sem olajat. Az első lépést már megtették, hiszen elzárták a gázcsapot - fogalmazott a miniszterelnök.

A családok számára jelentős anyagi terhet jelenthet, ha a külföldről beszerzett energia ára 800 milliárd forinttal emelkedik. Ezt az összeget a rezsicsökkentés keretein belül osztják szét a családok között. Ha sikerülne megvalósítani Ukrajna javaslatát az EU-n belül, akkor az áramszámlák megduplázódnának, míg a fűtésszámlák akár négyszeresükre is nőhetnének. A kulcskérdés az, hogy mi történik a magyar lakások áram- és fűtésszámláival. A helyzet folyamatosan változik, hiszen hol én, hol Szijjártó Péter folytat tárgyalásokat, miközben ezt a kihívást állandóan kezelni kell - nyilatkozta a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarországgal érdemes tárgyalni, és ha a károk kompenzálásra kerülnek, akkor az új perspektívát nyújthat. Jelenleg azonban Brüsszel részéről nem érkezett válasz.

Korábban létezett egy ambiciózus terv, amely a Nabucco nevű gázvezetékre vonatkozott, amely a türk államok irányába kívánt eljutni. Ez a projekt azonban végül nem valósult meg. Ennek következtében döntöttünk úgy, hogy inkább Szlovákia irányába, valamint a déli régiók felé fejlesztjük infrastruktúránkat. Nem indítottunk új gázvezeték-építési projekteket; ehelyett a már meglévő rendszereinket összekapcsoltuk, és új kompresszorállomásokat helyeztünk üzembe. Ekkor még a háborús helyzet nem volt a láthatáron, így mondhatjuk, hogy ezeket a lépéseket a „radar alatt” hajtottuk végre. Bár a rövidtávú üzleti szempontok nem indokolták a döntést, a hosszú távú energiabiztonság érdekében mindez elengedhetetlen volt.

Megállapodást kötöttünk a török és az azeri féllel, lehetővé téve, hogy Oroszország gázszállítmányai elérjék Magyarországot. Az azeri partnerkapcsolatunk nem csupán erre korlátozódik, hiszen Magyarország energiaigényei jelentősen meghaladják a meglévő belföldi forrásokat. Jelenleg másfél milliárd köbméter gázunk van, de évente 8-10 milliárdra van szükségünk. A megoldás érdekében a MOL és egy másik vállalat gázmezők beszerzését tervezi világszerte. Az azeri fél jóvoltából 5-10 százalékos részesedést szereztünk a helyi gázmezőkben, így immár saját forrással bővülhetünk - tette hozzá.

"Ha nem használod az eszed, könnyen pórul járhatsz" - figyelmeztetett Orbán Viktor, utalva arra, hogy érdemes elkerülni az ukrán energiaimport megszorítására vonatkozó elképzeléseket.

Ukrajna hadereje egymillió főt számlál, és ez nem csupán a háború időszakára vonatkozik. Az ő költségeiket, beleértve a fizetéseiket, mi, európai államok fogjuk fedezni, miközben a saját védelmi erőink meglehetősen gyengék. Ráadásul nem tudjuk, milyen politikai irányvonalat képviselő kormány fog a közeljövőben hatalomra kerülni Ukrajnában. Így egy egymilliós hadsereg kerülhet az ukrán vezetés alá, amelynek szándékai nem feltétlenül lesznek mindig barátságosak.

Az uniós tagság kérdése szoros kapcsolatban áll a pénzügyi döntéshozatallal. Egy uniós ország esetében sokkal egyszerűbb a pénzügyi támogatásról és együttműködésről beszélni, mint egy Unión kívüli ország kapcsán. Hazánkban a vélemények megoszlanak: vannak, akik támogatják az ukrán uniós csatlakozást, míg mások ellenzik azt. A TISZA által rendezett szavazás során a résztvevők 58%-a állt ki az ukrán tagság mellett, ami azt jelzi, hogy egy jelentős párt hívei között ez a kérdés támogatást élvez. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a 2025-ös szavazás már nem csupán pártpolitikai ügy, hanem nemzeti szintű döntést igényel, ahol az egész ország kifejezheti a véleményét.

Intenzív ukrán kémtevékenység van Magyarországon. Ne legyünk gyerekek, minden országnak vannak ilyen szolgálatai, és ennek van egy normális szintje, amit felett szemet hunyunk. Néha a szövetségeseink is benéznek ide és ha kell, mi is oda. De most feltűnt, hogy megnőtt az ukrán kémtevékenység - mondta Orbán, hozzátéve, hogy az ukrán titkosszolgálat által kitalált történet, hogy Ukrajnában magyarnak mondott kémek szolgáltatnak információkat Magyarország számára. - Amire nem számítottam, hogy az ellenzéknek mély kapcsolataik vannak ukrán ügynökökkel - mondta Orbán. Azt mondta, látott videót, amin ukrán ügynökök nyújtanak szolgáltatásokat magyar ellenzéki politikusoknak. Szerinte mindennek az oka, hogy rávegyék Magyarországot, hogy mondjon igent Ukrajna uniós csatlakozására, akkor is, "ha a gatyánk rámegy."

A szabályozás inkább enyhe, a felfogásom szerint, célja, amiben egyet kellene értenünk, az ellenzéki pártokról is azt gondoltam, hogy egyetértenének azzal, hogy aki politikával foglalkozik, az ne fogadjon el külföldről támogatást. szerintem ebben lehetne egyetértés Magyarországon - mondta a miniszterelnök. A magyarok nem akarnak állandóan benézni a függöny mögé, hogy mikor egy véleményt olvasnak, akkor az a szerző saját véleménye, vagy külföldről fizetik érte. A pártokra is van vonatkozó szabály, hogy mit lehet és mit nem. Ilyen szabály nincs a közéleti civil szervezetekre, ezt most hozzuk létre - mondta Orbán.

Kezdetben csak vakartam a fejem, amikor nekiláttunk a költségvetés tervezésének, mert egy kérdés már régóta foglalkoztat: vajon 2026-ban háborúra vagy békére számíthatunk? Reméltük, hogy sikerül megakadályoznunk, hogy a magyarok pénze Ukrajnába vándoroljon. Bár a béke mibenléte még kérdéses, abban biztosak vagyunk, hogy tűzszünetre számíthatunk, és a háborús feszültségek is alacsonyabb szintre kerülnek. Az elmúlt három év során Magyarország 20 milliárd eurót veszített a háború következtében.

Ha ez a tőke bekerülne a gazdasági vérkeringésbe, akkor minden bizonnyal fellendülne, de jelenleg úgy tűnik, hogy semmi sem mozog előre.

Orbán Viktor kijelentette, hogy a jövőbeni céljainknak egyértelműnek kell lenniük. Hangsúlyozta, hogy 2025 októberére garantálja, hogy azok az édesanyák, akik három gyermeket vállalnak, életük végéig mentesüljenek az adók alól. Továbbá, 2026. január 1-től a kétgyermekes, 40 évnél fiatalabb anyák is élvezni fogják ezt az adómentességet, és a tervek szerint végül minden olyan anya, aki legalább két gyermeket hozott a világra, adómentes lesz. "Ezt a célt mindenképpen meg fogjuk valósítani" - tette hozzá.

Jelenleg a magyar gazdaságban a beruházások volumene elmarad a fejlesztések mögött. A fogyasztásból származó bevételek ma már meghaladják a termelési eredményeket, ami rövid távon kedvező lehet, de hosszabb távon aggasztó jeleket mutat. A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen, hogy minden évben elegendő beruházás valósuljon meg, ezért indítottuk el a gyárépítési programokat. Fontos, hogy mind a kis-, mind a nagyvállalatokat támogassuk ebben a folyamatban. A kisebb cégek számára a Demján Sándor program nyújt segítséget, míg a nagyobbak esetében elengedhetetlen a korszerű technológiák behozatala, amelyek jelenleg nem elérhetőek hazánkban. Örömmel nyugtázom, hogy sikerült megállapodást kötni a BYD vállalattal – tette hozzá a miniszterelnök.