A magyar falvakban pénzeszsákokat osztogatnak, de kérdéses, hogy valóban jótékony hatással van-e ez a helyi közösségekre. A G7 elemzése szerint érdemes alaposan megfontolni, hogy a hirtelen jött anyagi támogatás mennyire segíti elő a fenntartható fejlődés
A május végén életbe lépett kormányrendelet arra kötelezi a bankokat, hogy több mint ezer új automata telepítésével bővítsék szolgáltatásaikat. Az idei év során az 1000 főnél nagyobb lakosságú településeknek kell elsődlegesen ATM-ekkel ellátniuk, míg jövőre az 500 főnél népesebb falvak kerülnek a középpontba. A rendelet értelmében, amennyiben egy településen nem található megfelelő hely az automaták elhelyezésére, az önkormányzatnak együtt kell működnie a bankkal, hogy közösen keressenek alternatív megoldásokat. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június végén közzétette a telepítési feltételek keretrendszerét, a „megfelelő helyszín” fogalma továbbra is tisztázatlan maradt.
Az MNB legújabb statisztikái alapján tavaly év végén Magyarországon már több mint 5140 bankautomata üzemelt, ami több mint négyszáz készülékkel haladja meg a két évvel korábbi számokat. Jelenleg 1039 olyan település található az országban, ahol 500 főnél több lakos él, de még nem rendelkeznek bankautomatával. A bankok eddig nem csupán a kisebb települések alacsony forgalma miatt hagyták figyelmen kívül ezeket a helyeket, hanem az ATM-ek üzemeltetésével járó biztonsági kockázatok is szerepet játszanak ebben a döntésben.
A bankautomata-robbanások Németországban már szinte mindennapos jelenséggé váltak. Az ilyen bűncselekmények száma 2016-ban drámaian, 318-ra nőtt, és 2021-től 2023-ig minden évben közel ötszáz robbantás történt. A német szövetségi rendőr-főkapitányság adatai szerint a kísérletek 60%-a sikerrel zárul, ezért a hatóságok elrettentés céljából a bankautomata-robbanás minimális büntetési tételét egy évről két évre emelték.
A robbantások európai gócpontja korábban Hollandia volt. A Hollandiában működő bankok azonban az automaták túlnyomó részét leszerelték, a szervezett bűnözői csoportok ezután kezdtek el Németországra összpontosítani. A németországi automatákban akár 50-100 ezer euró készpénz is lehet, sőt, egy kisvárosban próbálkozó csoport 165 ezer eurót (66,1 millió forintot) zsákmányolt.
Az Europol vizsgálata alapján a robbantásokért Amszterdamban és Utrechtben szerveződő, főként marokkói származású fiatalokból álló csoportok felelősek, akik a meneküléshez használt autókról "Audi gang" néven váltak hírhedtté. A Welt szerint egy autóversenyző csapat pontosságával és sebességével hajtják végre az akciókat, mintha egy boxutcában lennének.
A német társadalomban a készpénz szerepe kiemelkedően fontos, ami miatt Észak-Rajna-Vesztfáliában, a holland határ közelében, a bankautomaták leszerelése lassabban halad. Detlev Bosbach, az állam nyomozóirodájának munkatársa a Deutsche Welle-nek elmondta, hogy korábban 11 ezer automata üzemelt az államban, de ez a szám az utóbbi fél év alatt 9500-ra csökkent. A bűnözés elleni harcot nehezíti, hogy a 16 német szövetségi tartomány saját rendőrséggel rendelkezik, így az együttműködés nemcsak egymás között, hanem a holland rendőri erőkkel is bonyolult feladat.
Szervezett bűnözői csoportok az utóbbi években Svájcban - főként Bázel környékén - is fosztogatják a bankautomatákat. A svájci rendőrség tavalyelőtt 32, tavaly 44 ilyen esetet tartott számon, legtöbbször ott is robbantással próbálkoztak. Bécsben 24 órán belül két ATM is a levegőbe repült tavaly novemberben, idén februárban pedig a Fertő-tó partján lévő Nezsiderben robbantottak bankot. Szlovákiában ugyan még nem találtak összefüggést a nyugat-európai esetekkel, de Nyitrán egy lakótelep közepén robbantottak fel egy bankautomatát, illetve a közeli Récsényben, Nagymagyaron és Dunaszerdahelyen is próbálkoztak hasonló módszerrel.
A 2000-es években Magyarországon a bankrablások fokozatosan háttérbe szorultak, miközben az automaták kifosztása egyre inkább elterjedt bűncselekménnyé vált. Dócs András, a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori bűnügyi főosztályvezetője, figyelemmel kísérte ezt a tendenciát, amely új kihívások elé állította a hatóságokat.
Az ATM-eket úgy emlegette, mint fémbe zárt kincsesládákat, amelyek a város különböző pontjain várják, hogy a pénzéhes utazók felfedezzék őket.
Kezdetben az autókhoz rögzített drótkötelek segítségével próbálták eltávolítani a készülékeket a helyükről. 2008 elején egy váci szupermarketben először robbantási kísérletet tettek, ám ez nem bizonyult sikeresnek. Egy héttel később azonban Fóton már sikerült pénzhez jutniuk ezzel a módszerrel. Az ezt követő próbálkozások során a kisebb települések, például Cserkeszőlő sem úszták meg a támadásokat. A bűnözők nemcsak a bevásárlóközpontokban, hanem a falba épített szerkezeteknél is próbálkoztak, így nem csupán az intézményektől és lakóházaktól távol eső "szigetgépeket" célozták meg.
A magyar ATM-támadások száma a 2010-es évek során fokozatosan csökkent. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 2010 óta folyamatosan nyomon követi a bűncselekmények statisztikáit; ebben az évben kilenc alkalommal próbáltak meg erőszakos módszerekkel ATM-eket eltulajdonítani, melyből hat eset végződött sikeresen. A bankautomaták feltörése terén 2012 bizonyult a legaktívabb évnek a vizsgált időszakban, hiszen a tizenhat kísérletből tizenegy eredményezett sikeres lopást – tájékoztatott a G7.
A legutóbbi, figyelemre méltó rablások, amelyek Magyarországon zajlottak, egy moldáv bűnbanda nevéhez fűződnek, és 2019-ben, illetve 2020-ban valósultak meg. Nyírbátorból és Jászberényből összesen 50 millió forintot tulajdonítottak el, azonban a marcali rablási kísérletük után a rendőrség elfogta őket. 2023-ra a hatóságoknak sikerült jelentősen csökkenteniük az ilyen bűncselekmények előfordulását, ám tavaly egy ATM feltörése is napvilágot látott. Az idei év első felében legalább három alkalommal próbálkoztak hasonló cselekménnyel, és kétszer sikerült is végrehajtaniuk azt. (A bűnügyi statisztikák csupán a lezárt nyomozások számát tükrözik.)
A legszembetűnőbb módszert a magyarokból és koszovói albánokból álló bűnbanda alkalmazta, amikor a 2000-es években Spanyolországban közel 200 bankautomatát fosztottak ki: ők markológéppel tépték ki a falból a berendezéseket. Más magyar elkövetők Triesztben próbálkoztak, míg egy hajdú-bihari csoport a németországi robbantásokból származó 300 ezer eurót (majdnem 120 millió forintot) hozott haza. Az utóbbi évek nyugati robbantási hullámában azonban már nem voltak magyar résztvevők: az ORFK 2021-ben Horvátországban öt, Szlovéniában pedig kilenc esetet regisztrált, míg 2023-ban egy magyar állampolgár újabb kísérletet tett Szlovéniában.
A Magyarországon működő bankok elsősorban a Magyar Biztosítók Szövetségének biztonsági előírásai alapján telepítik és üzemeltetik az automatákat. A helyszín kiválasztása mellett arra is ügyelni kell, hogy a készüléket mivel és mihez rögzítik, kibélelik-e, hogy nehezebben legyen mozgatható, és adnak-e hozzáférést a rendőrségnek a kamerához.
A G7 megkereste a Magyar Bankszövetséget, hogy érdeklődjön az új bankautomatákhoz alkalmazott kiegészítő biztonsági intézkedésekről, amelyek a meglévő rendszereken túlmutatnak. A szövetség hangsúlyozta, hogy ezeknek az intézkedéseknek a szükségessége számos, jelenleg még nem teljesen feltárt tényezőtől függ. "A végső döntést a bankautomatát üzemeltető intézmény hozza meg, és ők felelnek a szükséges lépések megtételéért" - áll a közleményükben. Jelenleg a pénzintézetek nem jeleztek nekik aggályokat az új bankautomaták biztonsági kockázataival kapcsolatban.
Az MBH Bank több mint ezer készüléket üzemeltet országszerte. A G7-nek azt mondták, hogy az új automaták helyszínének kiválasztásakor az MNB iránymutatását is figyelembe veszik. Május elején stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek a Mollal, első körben 55 benzinkútra helyeztek el ATM-et. Kérdeztük őket arról is, hogyan rögzítik a készülékeket, mekkora tömegűek az automatáik, és kibélelik-e azokat, de biztonsági okokra hivatkozva nem válaszoltak.
Az OTP Bank a bankbiztonsági megoldásait üzleti titokként kezeli, de a G7-nek elmondták: egyeztetnek az MNB által számukra kijelölt önkormányzatokkal.
Az Audi gang tevékenysége során kiemelt figyelmet fordítanak a helyszín kiválasztására, amelynek egyik alapvető kritériuma, hogy a német autópálya-hálózat közelében található legyen. A Magyarországon működő bankok számára azonban komoly figyelmeztetést jelent, hogy ha megpróbálnának fosztogatni, például a benzinkutakon található automatáikat, akkor az MNB 2 és 200 millió forint közötti bírságot szabhat ki az ATM-ek leszereléséért. Ezt a kormányrendeletet később kiegészítették azzal a kivétellel, hogy ha az automatát egy olyan településre szállítják, ahol még nem található, akkor ez más megítélés alá esik. (A rendelet nem tartalmaz információt arról, hogy a megsérült vagy használhatatlanná vált ATM-ek újratelepítése kötelező-e.)
A bankoknak tehát kevesebb, mint másfél évük maradt arra, hogy a készülékeket megrendeljék, telepítsék és üzembe helyezzék, a lehető legnagyobb körültekintéssel. A OTP és az MBH Bank kapta a feladat oroszlánrészét, tízből hat településen erre a két pénzintézetre bízta a jegybank az ATM-ek telepítését. A bankok cserélhetnek településeket egymással, sőt, át is vállalhatják a feladatot, de legalább 5 évre szóló szerződést kell kötniük. Gondolkodásra nincs sok idő: az 1000 főnél nagyobb településekről július 20-ig, az 500 főnél nagyobb településekről pedig 2026. február 28-ig kellett/kell dönteni.
