PwC kutatása: A fenntarthatósági adatok elengedhetetlenek az üzleti döntéshozatal megerősítéséhez.

Miközben számos vállalat - az EU Omnibus csomagjának előírásaival összhangban - két évvel elhalasztja a kötelező fenntarthatósági jelentéstételt, a PwC Global Sustainability Reporting Survey felmérésében részt vevők 40 százaléka az eredeti tervek szerint készül a jelentésre, még akkor is, ha jogi kötelezettség erre nem vonatkozik. A válaszadó cégek 38 százaléka egyenesen a gyűjtött fenntarthatósági adatokat integrálja az üzleti stratégiájukba. Ezen kívül az érdekelt felek, mint például a befektetők, ügyfelek és hatóságok is megbízható információkat várnak a kockázatok és lehetőségek kezeléséről, ami tovább növeli a transzparencia iránti igényt.

A jelentéskészítés mára elengedhetetlen részévé nőtte ki magát az üzleti tevékenységeknek.

A fenntarthatósági jelentéstétel 2025-ben vált kötelezővé az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (CSRD) alapján, de az EU időközben csökkentette a CSRD hatálya alá tartozó entitások számát és egyszerűsítette a követelményeket. A szabályozói irányváltások lassították ugyan a kötelező riportolás lendületét, de a trend változatlan: a jelentéstétel egyre fontosabbá válik. Számos vállalat növelte a ráfordított időt és erőforrást, valamint fejlesztette technológiai eszköztárát, hogy a riportolást hatékony, ismételhető és auditálható folyamattá tegye.

A CSRD, más néven az ISSB (International Sustainability Standards Board) irányelvei szerint a jelentős méretű vállalatok több mint kétharmada tapasztalta, hogy a megfelelési kötelezettségeken túl is értékes információkat nyert a gyűjtött adatokból. Ezen adatok és a szervezeti működés mélyebb megértése nem csupán statisztikai érdekesség, hanem alapvető szerepet játszik a vállalatok üzleti döntéshozatalában is. Azok a cégek, amelyek jelentős értéket látnak ebben a folyamatban, a következőket tapasztalták:

A felmérések szerint a válaszadók 38%-a aktívan alkalmazza az információkat az üzleti stratégiája kidolgozásában, míg csupán 11% véli úgy, hogy ezek az adatok nem jelentenek számukra lényeges értéket.

- Az egyéb szabályozásoknak való megfelelés támogatására a források 48%-át fordítjuk (szemben a 15%-kal).

- A kockázatkezelésre szánt arány 38 százalék, szemben a 13 százalékkal.

- Az ellátási lánc átalakítására vonatkozóan a válaszadók 28 százaléka mutatott érdeklődést, míg ez a szám csupán 7 százalék volt a korábbi felmérésekben.

- 22 százalék a vállalati pénzügyekre és befektetésekre (vs. 5 százalék), valamint

- 20 százalék a munkaerő átalakítására (vs. 5 százalék) használja.

Ahol az adatok a stratégiai döntések részévé váltak, ott a riportolás kézzelfogható üzleti értéket teremt.

Az értékteremtés szorosan összefonódik a megfelelő erőforrások befektetésével.

A jelentős értéket szerző vállalatok 56 százaléka növelte érdemben a riportolásra fordított erőforrásokat az elmúlt évben, míg az összes válaszadó körében ez 26 százalék. A már jelentő cégeknél erősödött a technológia szerepe: több mint felük központilag tárolja az adatokat, és használ szén-dioxid-kalkulációs, valamint fenntarthatósági jelentéskészítést támogató szoftvereket.

"A PwC Global Sustainability Reporting Survey egyértelműen rámutat arra, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel nem csupán egy szabályozási kötelezettség, hanem egy olyan eszköz, amely jelentős üzleti értéket teremthet. A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy folyamatosan fejlesszék jelentéstételi folyamataikat, és integrálják a fenntarthatósági adatokat az üzleti döntéshozatalba" - mutatott rá Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.

A befektetők számára nem mindegy, hogyan alakulnak a piaci körülmények.

A nyomás az érdekelt felek részéről egyértelműen fokozódik: a megkérdezettek több mint fele egyre inkább belső és külső igényeket tapasztal a fenntarthatósági adatok biztosítására, míg csupán kevesebb mint 10 százalék számol be a kereslet csökkenéséről. A PwC 2024-es globális befektetői felmérése rámutat, hogy a befektetők több mint 70 százaléka hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóságot szorosan integrálni kell az üzleti stratégiákba, és 75 százalékuk hajlandó lenne növelni a tőkéjét olyan vállalatokba, amelyek konkrét intézkedéseket tesznek az éghajlatvédelem előmozdítására.

A kiváló minőségű adatok eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő technológiai háttér.

A hatékony és ismételhető jelentéstétel megvalósítása érdekében számos cég folyamodik technológiai eszközök vásárlásához vagy fejlesztéséhez. Az elmúlt évhez viszonyítva a mesterséges intelligencia alkalmazása a fenntarthatósági jelentések készítésében csaknem háromszorosára nőtt. Az AI-t jellemzően a közzétételek írására és összefoglalására, a kockázatok és lehetőségek feltérképezésére, valamint az adatok gyűjtésére, aggregálására és integrálására használják, gyakran több különböző forrásból származó információk összevonásával. A befektetők is egyre inkább a minőségi adatokra fókuszálnak: közel kétharmaduk (62 százalék) úgy véli, hogy az AI jelentősen javította az elemzői képességeiket.

A folyamatos gyakorlás formálja a szakértőt.

A gyakorlatban a vállalatok több mint egyharmada már tett közzé fenntarthatósági jelentést - többségük a CSRD szerint -, és utólag úgy látja, hogy a jobb technológiahasználat, az adathozzáférhetőség és -teljesség korábbi megerősítése, több munkatárs bevonása, valamint a funkciók közötti együttműködés tovább javította volna a folyamatot.

"Évtizedek munkájába telt, hogy a pénzügyi jelentéstétel alapjait világszerte a szabályozók, befektetők és vállalatok összehangolják. Ezért nem meglepő, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel korai szakaszában folyamatosan változnak a prioritások, ütemtervek és közzétételi elvárások. A vezetők feladata, hogy e dinamikus környezetben a nagyobb célra, azaz az értékmegőrzésre és értékteremtésre fókuszáljanak, hiszen a fenntarthatóság egyre inkább alapvetően befolyásolja a vállalatok teljesítményét" – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita.