Robbie Williams ismét ellátogat Budapest szívébe!
A cikk e-mailben való megosztásához kérjük, kattintson erre a linkre, vagy másolja ki és küldje el a következő URL-t: https://demokrata.hu/kultura/szembenezes-a-multtal-937200/
Előfordul, hogy a zenészek, akik egy zenekar részeként dolgoznak, idővel úgy érzik, hogy a közös munka keretei túl szűkek számukra, még akkor is, ha a siker nem marad el. Robbie Williams esetében is így történt: a Take That énekegyüttes népszerű tagjaként élvezte a reflektorfényt, de egyre inkább vágyott a szabad önkifejezésre. Miután megjelent a harmadik közös albumuk, úgy döntött, hogy önálló pályáját kezdi el. A többiek, bár még körülbelül fél évig próbálták folytatni nélküle, végül kénytelenek voltak elismerni, hogy a zenekar jövője kérdésessé vált, és 1996-ban bejelentették a Take That feloszlását.
Robbie élete viszont éppen ekkortól lett igazán sikertörténet, hiszen bebizonyosodott, hogy egyedül is tökéletes eszménykép tud lenni. Sportos megjelenése, pajkos mosolya, kellemes hangszíne még jobban ráirányította az érdeklődést. De még az előnyös külsőségek sem lettek volna elegendők, ha nincs meg benne az a képesség, hogy ezen adottságait tökéletesen egészítse ki mozgásával, előadói egyéniségével, hanyag eleganciájával. Évekig nem volt olyan lemeze, amelyik ne került volna a sikerlisták élére a világ valamelyik részén. Dalai közül a máig legnépszerűbb, az 1997-ben megjelent Angels elképesztően hosszú ideig, négy hónapig tanyázott az élen. Az énekes az önuralomnak sem volt híján, amire igencsak szüksége volt. A rászakadt dicsőség és az állandó elvárások okozta feszültségét sok zenészhez hasonlóan ő is ajzószerekkel vezette le, de neki volt ereje, hogy önmagának megálljt parancsoljon, súlyfeleslegét is ledolgozza.
A tavaly decemberben debütált Better Man (Jobb ember) című életrajzi film főszereplőjeként, akit majomfejűvé trükköztek, Robbie Williams azonnal a figyelem középpontjába került, és nem véletlenül. Az elmesélt történetekben és a művészvilág különböző alkotásaiban mindig is központi szerepet játszott a rút megjelenés mellett megjelenő jóság és emberiesség. Ezt a motívumot láthatjuk Victor Hugo A Notre Dame-i toronyőr című művében, ahol a hőssé váló púpos harangozó, vagy például a King Kong-filmek ikonikus gorillája esetében is. A popzene sem marad ki ebből a tendenciából, hiszen a Kinks 1970-es Apeman (Majomember) című dalában a dzsungel majmainak élete sokkal hitelesebbnek tűnik a városi emberekéhez képest. A film címével kapcsolatban Robbie-nak nem kellett sokáig gondolkodnia, hiszen a Better Man egy romantikus vallomás, amely már 2000-ben megjelent a Sing When You're Winning albumon. A dal bevezető szakaszában akusztikus gitáros képességeit csillogtatta meg, hiszen a hangzás csupán e hangszer kísérete mellett bontakozott ki, majd a zenekar teljes erőbedobással csatlakozott hozzá. Most már szimfonikus zenekarral együtt hallható, ráadásul több régi slágerét is újraértelmezte, köztük Frank Sinatra My Way című klasszikusát. A filmzene, amely hol táncolható, hol lírai, hol pedig funky dallamokat hoz, tökéletesen tükrözi Robbie életútját és az ő énekesi, előadói sokszínűségét. Nem áll távol tőle a bohókás viselkedés sem; kibékült a Take That tagjaival is, hiszen családapaként négy gyermekének példát kell mutatnia.
A 2025-ös Robbie Williams Live turné május 31-én indul az Egyesült Királyságban, melynek során a brit popsztár Budapestre is visszatér. A tavalyelőtti nagy sikerű, telt házas koncertjét követően 2025. szeptember 12-én az MVM Dome-ban hallhatjuk ismét legnagyobb slágereit, köztük a Better Man című filmjének dalait.
