Schiffer András: Az újrafegyverkezési hisztéria vámszedői A modern geopolitikai tájban a fegyverkezési verseny újraéledése olyan jelenség, amely nem csupán a nemzetközi kapcsolatok dinamikáját formálja, hanem a társadalmak kollektív tudatában is mély nyo
Gyülekeznek a felhők a Tisza Párt felett: Magyar Péter elszámolta magát Ukrajna ügyében?
Néhány héttel ezelőtt a Bloomberg hírei között jelent meg Christine Lagarde nyilatkozata, amelyben arra ösztönözte az Európai Uniót, hogy vizsgálja felül döntéshozatali folyamatait. Javaslata szerint a többségi szavazásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, mivel ez hozzájárulhatna a blokk versenyképességének növeléséhez. Lagarde különösen Magyarország helyzetére és az ukrajnai konfliktusra utalva hangsúlyozta, hogy egyetlen vétó képes lehet megakadályozni 26 másik ország közös érdekeinek érvényesülését.
A hír valóban nem lenne meglepő, ha egy EP-képviselő vagy egy északi miniszterelnök tette volna azt a bizonyos javaslatot. Azonban Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnökének szájából mindez különös hangsúlyt kap. Lagarde, aki 2007 és 2011 között a Fillon-kormány pénzügyminisztere volt, a globális pénzügyi válság idején a munkavállalói jogok csorbítását és a közszolgáltatások megszorítását támogatta. E tevékenységei révén a munkaerőpiac liberalizálását propagálta, ami valójában a dolgozók kiszolgáltatottságának fokozódását jelentette. Később az IMF élére került, ahol Dominique Strauss-Kahn nyomdokaiba lépett, aki a nemzetközi politikai elit egyik meghatározó alakja volt.
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatójaként, meghatározó szerepet játszott a görög adósságválság kezelésében, amely során a görög nép akaratának megtörése vált a céljává. Az adósságválság legsúlyosabb pillanataiban olyan megjegyzésekkel élt, mint például: "jól éltetek, most pedig itt az ideje a visszafizetésnek." Ez a neoliberális arrogancia azonban sosem marad büntetlenül: 2019-ben Lagarde az Európai Központi Bank elnökeként folytatta pályafutását. Ilyen pozícióba kerülve egy olyan intézmény élére állt, amelynek az uniós tagállami jegybankok a részvényesei, s amelynek feladata az európai monetáris politika irányítása — mindezt a döntéshozási folyamatokban való közvetlen befolyás nélkül.
A jelenség mélyebb megértéséhez fontos információval szolgált a Follow The Money oknyomozó platform hírlevelében közölt történet, amelyért hála illeti Tóth Csaba Tibor Mérce újságírót. Március 26-án Brüsszelben egy szállodában lobbirendezvényt rendeztek "The Big Reset: A fenntartható finanszírozás és a védelmi beruházások újragondolása" címmel – a cím nyilvánvalóan nem mentes a Klaus Schwab és a WEF Great Reset koncepciójára utaló asszociációktól. A panelbeszélgetésen, többek között, részt vett a németországi központú Rheinmetall, a magyar kormány egyik kedvelt hadiipari partnere, valamint Aura Salla, a finn néppárti EP-képviselő. Érdekes módon, Salla doktori értekezését éppen az Európai Bizottság szerepéről írta az euróövezeti válság idején, amelyhez a görög adósságválság is hozzátartozik – mindez csak fokozza a rendezvény jelentőségét és a résztvevők szakmai hátterét.
Miután Salla két évet töltött a finn uniós biztos pozíciójában, majd négy éven át Juncker bizottsági elnök stábjában dolgozott, 2020-ban a Meta közpolitikai és európai ügyekért felelős igazgatójává vált – lényegében Zuckerberg brüsszeli lobbistája. 2024-ben pedig átugrott az Európai Parlament erősen neoliberális néppárti frakciójába (melynek magyar megfelelője a Tisza Párt), ezzel is hozzájárulva a forgóajtók és a korrupcióellenes küzdelem dicsőségéhez.
Salla a panelbeszélgetésen izgalmas okfejtésbe kezdett. Azzal indított: "Azonnal növelnünk kell a védelmi kiadásokat a nemzeti költségvetésben!". Felvetett néhány ötletet arra, hogyan lehetne növelni az EU katonai kiadásait: "Közös agrárpolitika, kohéziós politika. A kohéziós politika. Ezeket a pénzeket át kell csoportosítanunk a védelem felé". Értsük jól: a kohéziós politika az a kompenzáció, amit az európai centrum a félperifériának - így: Magyarországnak is - fizet(-ne) a piacrablásért, és Salla ezt a kompenzációt csoportosítaná át a hadiiparnak. S itt nem volt vége, így folytatta: "Ez nehéz, de nézzük meg, mit csinál most Németország. Merz valóban utat mutat". Majd Salla odafordult paneltársához, a Rheinmetall képviselőjéhez, és közölte:
Vettem részvényeket a cégükből, hála Istennek, úgy hat hónappal ezelőtt, és továbbra is ezt teszem. És ezt minden magánbefektetőnek nagyon ajánlom! (...) Itt mindannyian változásokat hozhatunk!
A Rheinmetallt 2023-ban kétharmad részben úgynevezett intézményi befektetők uralták, 48 százalékban-ban Észak-Amerikából. A Rheinmetall-részvények 23 százaléka volt magánbefektetőknél, akiknek Salla most Brüsszelben promotálta a papírokat. Érdemes megnéznünk, kik a legnagyobb magánbefektetők a Rheinmetallban. A listát - 5,52 százalékkal - az a BlackRock vezeti, amelynek németországi boardját 2016 és 2020 között nem más vezette, mint az Aura Sallának utat mutató új német kancellár, Friedrich Merz. A Rheinmetall-magánbefektetők top10-es listáján megtaláljuk még a Goldman Sachsot (4,45 százalék): a leköszönő Scholz-kormány pénzügyminisztere, Jörg Kukies szerény 17 esztendőt húzott le náluk. A Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger amúgy Orbán Viktor egyik legfőbb hadiipari szövetségese.
Amikor legközelebb az utcáinkon összecsapnak a jóravaló fideszes nyugdíjasok és az igazságos célokat szolgáló tüntetők, vagy amikor Brüsszelben ismét felcsendül az újrafegyverkezést sürgető kórus, ne felejtsük el, hogy érdemes figyelmet fordítani a Rheinmetall-részvények alakulására, és azok sorsára, akik ebből profitálnak!
A szerző jogi szakember, aki korábban országgyűlési képviselőként is tevékenykedett.
Az alábbi cikk az ÖT és az Index szerkesztőségi együttműködése keretében került az oldalunkra. Ha megosztaná, kommentelné, vagy még több hasonló tartalmat olvasna, keresse fel partnerünk, az ÖT oldalát!
A véleménycikkek megfogalmazása során fontos megjegyezni, hogy azok nem mindig tükrözik az Index szerkesztőségének hivatalos álláspontját.
Borítókép: Egy Rheinmetall tank a 25. Nemzetközi Védelmi Ipari Kiállításon, amely 2017. szeptember 8-án került megrendezésre Kielce városában, Lengyelországban. (Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)
