Schmidt Mária véleménye szerint Csurka István különleges prófétai elhivatással bír. Szerinte Csurka nem csupán egy író vagy politikai figura volt, hanem olyan személyiség, aki képes volt meglátni és megformálni a jövőt, valamint figyelmeztetni a társadalm

Csurka István halálának 90. évfordulója tiszteletére konferenciát szerveztek a Terror Háza Múzeumban, ahol az író és politikai gondolkodó életművét különböző perspektívákból elemezték az előadók. Az esemény résztvevői egyöntetűen megállapították, hogy Csurka István nem csupán megelőzte a maga korát, hanem munkássága elengedhetetlenül fontos a magyar rendszerváltást követő másfél évtized politikai és társadalmi folyamatait illetően.

Schmidt Mária, a XX. Század intézet főigazgatója köszöntőjében kiemelte: A Kádár-rendszer utolsó évtizedeiről nem lehet Csurka nélkül beszélni, ahhoz ő túl nehézsúlyú volt; mély nyomott hagyott az eseményekben. Azon politikus-írók szerepét vállalta föl, akik a magyarság ügyét képviselték olyan időkben, amikor a magyar szuverenitás nem lehetett teljes és a magyar politika nem volt szabad. Csurka István a magyarság ügyét tartotta szem előtt, egyetlen ügye volt Csurkának: ez a magyarság volt.

Csurka kiállása egyedülálló karaktergyilkosság kereszttüzében zajlott. Sokakat összeomlásra kényszerített volna, de őt ez nem rendítette meg, hiszen prófétai elhivatottsággal bírt. Ezt a sorsot magára vette, és rendíthetetlenül kitartott mellette. Ez valóban hősies állásfoglalás volt.

- Ezt határozottan kijelentette Schmidt Mária.

Békés Márton, a XXI. Század Intézet vezetője előadásában kiemelte:

"Csurka a harmadik utat hirdette, amely Moszkva és New York helyett a magyar megmaradás egyenes útja."

Csurka azt vallotta, hogy mindenekelőtt a nemzeti megmaradás programját kell előtérbe helyezni és csak ezután lehet beszélni a plurális demokráciáról és piacgazdaságról. A demokráciát alulról, a mozgalmisággal kell kezdeni és nem a pártosodással, ez lenne a magyar függetlenség harmadik útja - idézte a MIÉP egykori elnökét Békés Márton.

Lánczi András, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Csurka István világképének mélyreható elemzése során rávilágított arra, hogy...

Csurka a hazugság legnagyobb forrásának az elhallgatást tartotta, ezért őt állandóan tüzelte, hogy kimondja az igazságot. Az igazságot a tapasztalatra alapozta. Nála a tapasztalat a legfontosabb. Olyan tapasztalati világra tett szert az 1956-os forradalom révén, amiből aztán építkezett, mint író és politikus.