Sertéspestis – A sertéstartók legnagyobb félelme A sertéspestis, ez a rettegett betegség, amely az állattartók számára igazi rémálomként lebeg a levegőben, drámai következményekkel járhat. A sertések között gyorsan terjedő vírus nemcsak az állományok egé

A száj- és körömfájás terjedése miatt Magyarországon bizonyos korlátozások bevezetésére került sor.
A húsvéti ünnepeket megelőző héten, április 15-én egy Dózsa György községi háztáji gazdaságból származó minta laboratóriumi eredményei nyomán megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét. A Romániából a nyugati országokba tartó turistáknak egyelőre nem kell attól tartaniuk, hogy az ellenőrzések során az állati eredetű termékekből saját fogyasztásra szánt élelmiszereket elkoboznák, mivel még nem rendeltek el ilyen jellegű korlátozásokat.
Dr. Nagy Péter Tamás, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője a kérdésünkre adott válaszában elmondta, hogy a Maros megyében felbukkant sertéspestis emberi egészségre nem jelent veszélyt, viszont rendkívül fertőző és halálos a sertések számára. Az első eset Karácsonyfalván történt, ahol egy gazdaságban jelentkezett a kór, és úgy tűnik, hogy a betegség tovább terjedt a nyárádmenti térségben. A hatóságok a Dózsa György községben található magángazdaságban 18 sertés leölésére és megsemmisítésére, valamint a szükséges fertőtlenítési intézkedések végrehajtására és további megelőző lépések, tilalmak bevezetésére kényszerültek.
Védelmi zónát alakítottak ki egy 3 km-es körben, amely magában foglalja Dózsa György, Teremiújfalu, Lőrincfalva, Nagytereme és Ilencfalva településeit.
A megfigyelési övezet 10 km-es körzetet érint (beleértve a védelmi zónát is): Kisteremi, Fintaháza, Nyárádtő, Kiscserged, Vajdakuta, Maroskeresztúr, Székelykakasd, Nyárádkarácson, Malomfalva, Somosd, Récsa, Meggyesfalva, Csittszentiván, Cserged, Vidrátszeg, Küküllőszéplak, Székelycsóka, Vámosudvarhely, Hagymásbodon, Náznánfalva, Kisgörgény, Folyfalva, Cserefalva, Héderfája, Nagylászló, Kerelő, Sóspatak, Kóródszentmárton, Marosvásárhely, Solymos, Bonyha.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság a ragadós száj- és körömfájás vírusának európai elterjedése miatt szigorúbb óvintézkedéseket vezetett be. Ennek eredményeként Magyarország megtiltotta az élő állatok Romániába történő behozatalát. A szarvasmarhák és a páros ujjú patás állatok esetében különféle járványügyi intézkedéseket léptettek életbe, amelyek korlátozzák a Romániába irányuló élőállat-szállítmányok, valamint takarmányok, szalma, komposzt, trágya, hús- és tejtermékek behozatalát a védelem alatt álló osztrák, szlovák és magyar területekről. A fertőzött zónákból származó hús és húskészítmények, a kezeletlen tej, valamint az állati eredetű termékek behozatala szintén tilos. Jelenleg Magyarországon négy, Szlovákiában hat, Németországban pedig egy gócpontot azonosítottak.
A fertőző vírusos betegség miatt szigorú intézkedéseket vezettek be a sertések szállítására és kereskedelmére vonatkozóan. A megfigyelési és védelmi övezetből származó sertések esetében tilos a ki- és beszállítás, valamint a vásárlás és eladás. Vágóhídra történő szállítás csak külön engedéllyel, és kizárólag azonnali levágás céljából lehetséges, ha az állatok nem a védelmi zónából érkeztek. Továbbá, a házi vágás kizárólag állatorvosi engedéllyel történhet, és a sertéshús vagy húskészítmények szállítása is szigorúan tilos engedély nélkül. Az elhullott sertések eltemetése vagy kidobása, valamint az ételmaradékok sertésekkel való etetése szintén tilos. A gazdák kötelesek azonnal bejelenteni minden megbetegedést vagy elhullást. A gazdaságokba történő belépést idegen személyek számára korlátozni ajánlott, és kiemelten fontos a biobiztonsági előírások szigorú betartása. A sertések mozgatása és szállítása kizárólag a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság engedélyével lehetséges. A vadásztársaságok képviselőit is arra kérik, hogy a megfigyelési övezethez tartozó vadászati területeken végezzenek felmérést a vaddisznóállományról, és jelentsenek minden elhullott egyedet.
Az illetékes hatóság csak akkor szüntetheti meg a védelmi övezetben előírt intézkedéseket, ha eltelt legalább 30 nap, és az érintett létesítményben előzetesen megtörtént a tisztítás és fertőtlenítés, valamint szükség esetén a rovarok és rágcsálók elleni védekezés; valamennyi létesítményben az állatok laboratóriumi eredménye megfelelő.
A felügyeleti övezetben az illetékes hatóság csak akkor dönthet a betegségellenőrzésre vonatkozó intézkedések megszüntetéséről, ha minimum 30 nap eltelt, és a következő kritériumok teljesülnek: az állatorvosok által végzett ellenőrzések során a sertéstartó létesítmények reprezentatív mintája kedvező eredményeket mutatott. A betegség elleni harchoz szükséges pénzügyi forrásokat a járvány kezelésében részt vevő intézmények biztosítják.
Egy felszámolásra ítélt állományból a következő feltételeknek megfelelő állatok esetében igényelhető kártérítés:
- Az állatok elhelyezésének és gondozásának körülményei összhangban állnak a jelenlegi állategészségügyi szabályozásokkal.
- Az országos állatazonosítási és -nyilvántartási rendszerben, valamint a mezőgazdasági nyilvántartásban, a hatályos jogszabályoknak megfelelően az állatok nyilván vannak tartva.
A 2009. évi 1214-es számú kormányhatározat értelmében nem jogosultak kártérítésre azok a természetes vagy jogi személyek, akik:
Új állatok kerültek a gazdaság területére, anélkül hogy a szükséges állategészségügyi papírok rendelkezésre álltak volna.
- Olyan állatokat vittek be az állományba, amelyek egy másik gazdaságból vagy olyan területről származnak, ahol éppen a betegség leküzdésére irányuló program van érvényben.
A hullott állatok esetében kártérítésre nem lehet számítani.
Egy hasonló járványos megbetegedés után az állatok újratelepítésének becsült időpontját a járványügyi helyzet alakulása alapján fogják meghatározni. Ez összhangban áll az EU 2020. évi 687. sz. rendeletével, amely előírja, hogy az előzőleg elvégzett tisztítási és fertőtlenítési folyamatokat követően legalább három hónapnak el kell telnie.
A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság és a Maros Megyei Csendőrség, valamint más, ellenőrzési jogkörrel bíró hatóságok a jogszabályok keretein belül, a saját hatáskörük szerint dolgoznak a megye területén zajló ellenőrzési intézkedések végrehajtásán. Különös figyelmet fordítanak a házi sertések és a vaddisznók afrikai sertéspestis által érintett területeire, valamint a közúti közlekedési útvonalak biztonságára.
Az élő állatok, állati eredetű termékek és melléktermékek, valamint más, fertőzés terjesztésére képes anyagok mozgásának ellenőrzése és felügyelete a kijelölt korlátozási zónákban állandó és/vagy mozgó egységek segítségével történik. Ezek az egységek kulcsszerepet játszanak a fertőző betegségek terjedésének megakadályozásában és a közegészség védelmében.
- A szállítóeszközök alapos ellenőrzésen esnek át, hogy felfedjék az illegális állatszállítmányokat és az állati eredetű termékek forgalmazását.
- Konkrét tevékenységeket folytatnak az élő állatok és állati eredetű termékek illegális kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem érdekében.
A környező közigazgatási egységek megtiltják az állatvásárok, állatagglomerációk, kiállítások vagy bármilyen más állatok, különösen sertések mozgatásával járó rendezvények szervezését; a sertéstartó háztartások be- és kijáratainál egyedi fertőtlenítőket helyeznek el. A sertéstenyésztők számára tájékoztató kampányokat tartanak az afrikai sertéspestis kialakulása, terjedési módja, tünetei, a bevezetett korlátozások, a sertéstenyésztőkre vonatkozó alapvető biológiai biztonsági követelmények, a betegség terjedésének megelőzésére és ellenőrzésére irányuló egyéb intézkedésekről. A védelmi körzet vadászterületein és a megfigyelési körzetben naponta ellenőrzik a területet az esetleges vaddisznótetemek azonosítása és a vaddisznóállomány viselkedésbeli változásainak megfigyelése céljából.
A betegség lefolyásának függvényében az intézkedési terv folyamatosan alkalmazásra kerül, és az igények változása esetén módosításokra is lehetőség van - tájékoztatott a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság. Fontos hangsúlyozni, hogy a szabályok megszegése pénzbírságot, vagy akár büntetőjogi következményeket is eredményezhet. Amennyiben további információra van szüksége, a Maros megyei DSVSA elérhetősége: 0265/314-975.