Százmilliós büntetést szabott ki az MNB, amely több biztosítót is érinthet.
A Portfolio és az EOS közösen életre hívott félnapos konferenciája a követeléskezelés területének egyik kiemelkedő hazai eseménye, amely immár egy évtizede vonzza az érdeklődőket. Idén szeptemberben is elismert szakértők osztják meg tapasztalataikat, és kínálnak gyakorlati tanácsokat a pénzügyi, jogi és technológiai aspektusok terén, mindezt a követeléskezelési folyamatok hatékonyságának növelése érdekében.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kilenc különböző biztosítónál végzett alapos vizsgálatot, köztük a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-nél, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-nél, a Generali Biztosító Zrt.-nél, a Groupama Biztosító Zrt.-nél, a K&H Biztosító Zrt.-nél, az NN Biztosító Zrt.-nél, a Signal Iduna Biztosító Zrt.-nél, az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél és az Uniqa Biztosító Zrt.-nél. A vizsgálat során az MNB a banki csatornákon értékesített csoportos hitelfedezeti biztosításokat elemezte, különös figyelmet fordítva a biztosítók és az értékesítők által követett termékfelügyeleti és -irányítási követelmények betartására. A jegybank kiemelte, hogy az ügyfélérték szempontjából ez a megfelelés kiemelt jelentőséggel bír.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb közleménye alapján a hatóság egy alapos vizsgálatot végzett, amely négy különböző hitelfedezeti típusra összpontosított: a személyi kölcsönökhöz, hitelkártyákhoz, babaváró hitelekhez és ingatlanhitelekhez kapcsolódó törlesztési biztosításokra. A felmérés során kiderült, hogy a vizsgált biztosítók díjbevétel-arányosan a piac több mint felét, míg biztosítottak szempontjából a piaci részesedés egyharmadát képviselték. A 2022. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszak alatt a hatóság arra is fényt derített, hogy a biztosítók megfelelően reagáltak-e az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói Nyugdíj Hatóság (EIOPA) figyelmeztetésére, amely a hitelfedezeti biztosítások jelentős hiányosságait emelte ki.
Az MNB friss tájékoztatása szerint a legutóbbi témavizsgálat során kiderült, hogy a piaci szereplők túlnyomórészt gyenge ár-érték arányú termékeket kínálnak. Ennek ellenére, az EIOPA figyelmeztetése ellenállásba ütközött, és a szükséges intézkedések megvalósítása elmaradt. A vizsgált hitelfedezeti biztosítások kárhányada meglehetősen alacsony, csupán 11,5 százalékos átlaggal, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek a befizetett díjaknak mindössze egy tizedét kapják vissza. A szolgáltatási színvonal is elmarad az elvárttól, hiszen néhány piaci szereplő esetében a kárigények 40 százaléka felett elutasításra kerül.
Hozzátették, hogy a biztosítók többségénél a termékfelügyeleti és -irányítási eljárások, valamint intézkedések kapcsán hiányzik egy olyan részletes belső szabályozás, amely világos iránymutatást adna a releváns szakterületek számára. Ezen iránymutatásnak figyelembe kellene vennie azokat a szempontokat, folyamatokat és feladatokat, amelyek az ügyfélérték és annak jelentős befolyásoló tényezőinek vizsgálatára, a termékek tesztelésére, a káros összeférhetetlenség kezelésére, az értékesítési stratégia kidolgozására, valamint a célpiacok azonosítására vonatkoznak. Ráadásul a piaci szereplők körében a termékfelülvizsgálat és -monitoring terén tapasztalt hiányosságok is aggasztóak, mivel ezek nem bizonyultak elegendőnek és megfelelően dokumentáltnak.
A közleményben kifejtették, hogy a biztosítók többsége felszínesen határozta meg a hitelfedezeti biztosítások célpiacát. Ez a folyamat nem volt megfelelően dokumentálva, és figyelmen kívül hagyta a termékek sajátos jellemzőit, mint például a kínált fedezeteket, kizárásokat, limiteket, valamint egyéb korlátozásokat és feltételeket. Emellett nem vették figyelembe az ügyfelek pénzügyi tájékozottságát sem. A termékfelülvizsgálat során utólagosan sem végeztek alapos elemzést, és nem ellenőrizték, hogy a konstrukciókat a megfelelő célcsoportnak értékesítik-e. Továbbá hiányoztak a megfelelő értékesítési stratégiák is, amelyek megfelelőségét a felülvizsgálatok során nem értékelték, és a nyomon követésük is elégtelennek bizonyult.
Az MNB állásfoglalása alapján a hitelbiztosítások közvetítői, főként a bankok, jelentős jutalékot kapnak, amely akár a díj 40-70%-át is elérheti. Ennek ellenére a biztosítók nem végeztek alapos elemzést a lehetséges káros összeférhetetlenségekről, amelyek ebből eredhetnek. Csupán formális szinten vizsgálták a kérdést, figyelmen kívül hagyva a termékek összetettségét és átláthatatlanságát, valamint nem vették figyelembe a különböző fedezetek és biztosítottak sajátos jellemzőit sem.
Több biztosítónál kiderült, hogy nem megfelelően felmérték az értékesítés során a vizsgált termékekkel összefüggő ügyféligényeket és szükségleteket. Ezenkívül számos esetben nem biztosították, hogy a biztosítási termékismertető eljusson az ügyfelekhez. A feltárt hiányosságok következtében az MNB összesen...
