Szezonális jellegű volt, de sajnos egész évben kísérti az embert a borzalmas fájdalmakkal járó betegség.
A klímaváltozás hatására a dengue-láz megjelenése egyre gyakoribbá és kockázatosabbá válik.
A klímaváltozás következményeként a dengue-láz előfordulása egyre gyakoribbá és súlyosabbá válik, különösen a csendes-óceáni szigetek térségében - állítja a The Guardian.
A csendes-óceáni szigetországok területén 2025-ben már 16 502 megbetegedést azonosítottak, és 17 haláleset történt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a csonttörő vírusnak is nevezett, az Aedes szúnyogok által terjesztett fertőzések száma a régióban 2016 óta a legmagasabb szinten van.
A betegség legfőképpen Szamoát, a Fidzsi-szigeteket és Tongát sújtja. Ezekben az országokban a járványok jellemzően szezonális mintázatot mutattak, ami különösen aggasztó helyzetet teremtett.
de a klímaváltozás hatására a fertőzéses időszakok egyre hosszabbak, egyes területeken egész évben fennáll a dengue-láz kockázata.
Az éghajlatváltozás következtében a trópusi szúnyogok megjelenése már nem csupán a melegebb éghajlatú területekre korlátozódik, hanem Európa és Magyarország határain belül is észlelhető. E rovarok nemcsak a dengue-láz kockázatát növelik, hanem a malária és a chikungunya-láz terjedése is fenyegetést jelenthet.
A dengue-láz két fő formában jelentkezik: a klasszikus és a vérzéses változatban. Ezt a betegséget gyakran "csonttörő láz"-nak is nevezik, mivel a vele járó fájdalom olyan intenzív lehet, hogy a páciensek úgy érzik, mintha a csontjaik törnének. A dengue-láz tünetei közé tartozik a magas láz, erős fejfájás, a kanyaróra emlékeztető bőrkiütések, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben azonban a betegség súlyos szövődményekhez vezethet, amelyek életveszélyes állapotot okozhatnak.
