Szijjártó Péter véleménye szerint teljesen abszurd lenne Kirill pátriárkát szankciós listára helyezni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben bejelentette, hogy a magyar kormány most sem támogatta azt az Európai Unió által javasolt intézkedést, melynek keretében körülbelül 6,5 milliárd eurót szándékoznak kifizetni azoknak a tagállamoknak, amelyek korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnának.
A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Békekeretből körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket küldtek Ukrajna számára. Ebből hazánkra mintegy 77 millió eurónyi költség jutna. - Jeleztem ugyanakkor, hogy ha ezt a másik huszonhat tagállam önkéntesen szeretné megtenni, akkor Magyarország ennek nem áll az útjába. Azonban egyelőre, valamilyen oknál fogva csak képmutatás van a dolog mögött - fogalmazott.
Szijjártó Péter legfrissebb nyilatkozata alapján a magyar kormány határozottan elutasítja, hogy az Európai Unió keretein belül Kijevbe telepítsenek egy koordinációs egységet a kiképzési misszió részeként. Emellett nem támogatják azt sem, hogy uniós tanácsadók érkezzenek az ukrán biztonsági szektor reformjának elősegítésére. "Általánosan veszélyesnek tartjuk, és az eszkaláció szempontjából rendkívül kockázatosnak véljük, ha bármilyen formában - legyen szó kiképzésről, koordinációról vagy reformtanácsadásról - uniós keretben embereket küldünk Kijevbe" - hangsúlyozta Szijjártó.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a legújabb, tizenötödik szankciós csomag elfogadása során sikerült megőrizni a Mol számára a jogi keretet az orosz eredetű kőolajból készült termékek exportjára. „Ez számunkra kiemelten fontos volt, és mivel azokat a szélsőséges javaslatokat, amelyek a szankciós csomag részei lettek volna, sikerült eltávolítani, végül nem vétóztuk meg azt” – jelentette ki. A miniszter rávilágított, hogy a szankciós lista tervezett kiterjesztése, amely Kirill pátriárka egyházi vezetőt is érintette volna, teljesen elfogadhatatlan. „Úgy vélem, hogy egyházi személyek szankcióval való sújtása minden esetben elkerülendő, hiszen ha az egyházi szférában nem tudunk párbeszédet folytatni, akkor a béke egyetlen reménye is elszáll” – fogalmazott. Ezen kívül megemlítette, hogy Oroszország ENSZ-nagykövetének szankcionálása szintén furcsának tűnik, mivel az ENSZ az utolsó olyan fórum, ahol politikai konzultációkat lehet lebonyolítani, így ennek eltávolítása egy újabb békefolyamatot akadályozott volna.
A miniszter hangsúlyozta, hogy új korszak kezdődött az ukrajnai konfliktusban, amelyet egyrészt Donald Trump amerikai elnök várható győzelme, másrészt az orosz haderő hadműveleteinek sikeressége határoz meg. E szavak szerint ez nem csupán "Putyin propaganda", hiszen az ukrán kollégája is megerősítette ezt az ülésen. Kifejezte aggodalmát, hogy Brüsszelben a döntéshozók szinte teljesen figyelmen kívül hagyják ezt a qualitativ új helyzetet, és az EU-tagállamok többsége továbbra is az eddigi, kudarcos "háborúpárti stratégiák" mellett áll ki, amelyek csak növelik a konfliktus eszkalálódásának kockázatát, és már eddig is nehéz helyzetbe hozták a kontinenst. Megjegyezte, hogy nem csupán az új realitás, hanem a közelgő karácsony sem érdekli a brüsszeli vezetőket. Az ülésen senki nem támogatta az emberéleteket mentő fegyverszünet javaslatát, sőt, többen még ellenérvet is felhoztak ellene, amelyeket ő rendkívül aggasztónak talált. Példaként említette lengyel kollégájának azt a megjegyzését, miszerint az EU területén élő, hadköteles korú ukrán férfiak számára nem szükséges szociális támogatást nyújtani. A tűzszünet elutasítása szerinte nemcsak emberi életekbe kerül, hanem teljesen irracionális is, mivel a harcok leállításával elérhető lenne az orosz előretörés megfékezése, amit eddig a tízmilliárd eurót meghaladó fegyverszállítások sem tudtak megoldani.
