Valóban itt van a Nobel-békedíj közeledte, és Trump ismét a reflektorfénybe került, most egy újabb háború leállításával.

Donald Trump 2017 óta először vesz részt az ASEAN-csúcson, amelynek középpontjában a kereskedelmi feszültségek, a digitális átalakulás és a délkelet-ázsiai biztonsági helyzet áll. A Kuala Lumpur-i találkozó nemcsak az Egyesült Államok regionális visszatérését jelzi, hanem a térség egyre határozottabb törekvését is saját gazdasági és politikai önállóságának megőrzésére.

Donald Trump elnök vasárnap részt vesz a Kuala Lumpurban kezdődő Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozóján, amellyel 2017 óta először tér vissza az ASEAN fórumára. A Fehér Ház megerősítette, hogy az elnök az ázsiai körútja részeként - Japánt és Dél-Koreát is érintve - látogat Malajziába. Részvétele új politikai súlyt ad az eseménynek, hiszen az ázsiai gazdaságokat továbbra is kedvezőtlenül érintik a vámintézkedései, miközben a térség országai egyre inkább gazdasági és biztonsági egyensúlykeresésre kényszerülnek. Az alábbi három szempont segít megérteni, miért bír különös jelentőséggel az idei ASEAN-csúcstalálkozó.

Az ASEAN exportja az Egyesült Államok irányába 2017 óta több mint kétszeresére nőtt, 142 milliárd dollárról 312 milliárd dollárra emelkedve, így megelőzve Kínát, amelynek exportja 291 milliárd dollárra rúg. E régió mára az amerikai ellátási lánc elengedhetetlen elemévé vált; például Malajzia az Egyesült Államok chip-importjának ötödét biztosítja.

A kereskedelmi forgalom folyamatos növekedésével párhuzamosan az Egyesült Államok és az ASEAN országok közötti kereskedelmi hiány 2017 óta háromszorosára nőtt. Az augusztusban életbe lépő, 10-40% közötti "kölcsönös vámok" egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a régió gazdaságára. Különösen aggasztó a vietnámi és thaiföldi export drámai csökkenése, amely különösen a textil- és elektronikai termékek szegmensében tapasztalható. A helyzet sürgető intézkedéseket követel, hiszen a gazdasági következmények már most is érezhetőek.

Az ASEAN gazdasági miniszterei a közelgő csúcstalálkozó előtt közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a protekcionizmus és az egyoldalú intézkedések "jelentős fenyegetést jelentenek a multilaterális kereskedelem számára, valamint az ellátási láncok megbízhatóságára".

A gazdasági átrendeződés hatása nem csupán a külkereskedelem terén tapasztalható, hanem a termelési láncok struktúrájában is egyre inkább nyilvánvalóvá válik. Napjainkban egyre több amerikai cég dönt úgy, hogy gyártási kapacitásait Kínából Vietnámba, Malajziába és Indonéziába helyezi át, hogy így elkerülje a vámháború következményeit. Ez a tendencia nemcsak az ASEAN országainak szerepét erősíti, hanem érzékenyebbé is teszi a régiót a globális gazdasági feszültségekkel szemben.

A csúcstalálkozó egyik leglényegesebb napirendi pontja az ASEAN Digitális Gazdaság Keretmegállapodás (DEFA) kidolgozása, amely a régió digitális kereskedelmi normáinak egységesítésére és az adatáramlás szabványainak kialakítására irányul. Délkelet-Ázsia az utóbbi években a globális adatgazdaság kiemelkedő központjává nőtte ki magát, ahol az Egyesült Államok és Kína technológiai versenye egyre inkább közvetlen hatásokkal bír.

A Cushman & Wakefield legfrissebb előrejelzése alapján 2030-ra az ASEAN hat legnagyobb állama adatközponti kapacitása elérheti a 4860 MW-ot, ezzel szorosan megközelítve Kína földrajzi területén található kapacitásait. A technológiai óriások, mint a Microsoft, az Amazon Web Services, az Alibaba és a TikTok folyamatosan új beruházásokat jelentenek be: Malajziában, Indonéziában és Thaiföldön jelentős, több milliárd dolláros értékű új adatközpontok és mesterséges intelligencia központok építése van folyamatban.

A technológiai befektetések egyre inkább az adatszuverenitás kérdését helyezik a figyelem középpontjába. Az ASEAN országai arra törekednek, hogy a külföldi tőke vonzása mellett megőrizzék a kontrollt a stratégiai adat-infrastruktúra felett. A DEFA célja éppen az, hogy a digitális térben közös szabályozási keretet alkosson, ezzel erősítve a régió független cselekvési lehetőségeit.

A Dél-kínai-tenger folyamatosan a délkelet-ázsiai biztonságpolitika egyik legkritikusabb területének számít, és a régió militarizálódása kiemelt téma várhatóan a közelgő csúcstalálkozón. Az ASEAN-tagállamok védelmi képességei azonban korlátozottak, ami arra kényszeríti a szervezetet, hogy egyre inkább közvetítő és stabilizáló szerepet töltsön be a térségben.

Trump részvétele részben a kambodzsai-thaiföldi határvita rendezését szolgálja:

Közben az ASEAN országainak belső kihívásokkal is meg kell birkózniuk: a térségben felerősödő kiberbűnözés, emberkereskedelem és határ menti illegális tevékenységek súlyosan veszélyeztetik a szervezet egységét és megbecsültségét. A tagállamok vezetői egyetértenek abban, hogy a digitális és biztonsági problémák hatékony kezelése csak regionális szintű együttműködéssel lehetséges.

Trump részvétele az ASEAN-csúcson nemcsak az Egyesült Államok délkelet-ázsiai diplomáciájába való újbóli belépését jelképezi, hanem egyben a régió fokozódó jelentőségét is a globális gazdasági és biztonsági struktúrákban. Ez a találkozó tükrözi, hogy Délkelet-Ázsia egyre inkább középpontba kerül a világpolitikai színtéren.

A Kuala Lumpur-i találkozó tétje mégis jóval túlmutat az aktuális politikai gesztusokon. Délkelet-Ázsiának egyszerre kell reagálnia a gazdasági, technológiai és biztonsági függésekből fakadó nyomásra, miközben saját intézményi kohézióját is erősítenie kell.

Az olyan kezdeményezések, mint a DEFA, a regionális adatközpont-hálózatok kiépítése és a biztonsági együttműködések kiterjesztése, azt mutatják, hogy az ASEAN-tagállamok nem csupán a nagyhatalmi versengéshez való alkalmazkodásra törekednek, hanem aktívan részt kívánnak venni a szabályok megformálásában is. Hosszú távon ez a képesség – az önálló, szabályalapú regionális cselekvés – döntő jelentőségű lehet abban, hogy Délkelet-Ázsia a versengés színhelye marad-e, vagy saját jogán válik az új globális rend egyik meghatározó központjává.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.