Szentes közelében, egy különleges környezetben, termálvíz segítségével, fenntartható módszerekkel nevelik a magyar afrikai harcsákat.
A halakat recirkulációs rendszerben, kertészetből származó elsődlegesen hasznosított termálvízben nevelik. A mesterséges intelligencia pedig mind a növénytermesztésben, mind a haltermelésben egyre komolyabb szerephez jut.
A szegvári székhelyű cég, a Geofish haltelepén termálvízben úszkálnak az afrikai harcsák: éves szinten 450-500 tonnányi halat tudnak itt termelni, amelyet fel is dolgoznak. Ez egy recirkulációs haltermelő telep, ami azt jelenti, hogy a vizet folyamatosan forgatják az állatok és a víztisztító rendszer között. Utóbbi lényege, hogy a halak metabolizmusával kibocsátott ammóniát leválasztják, illetve nitrifikálják, a vízben lévő szerves anyagot pedig ugyancsak leválasztják. A víztisztítás után a víz visszakerül a medencékbe.
"Természetesen a rendszerből kikerülő víz mennyisége nem elhanyagolható, hiszen a halak hőigényét folyamatosan biztosítani kell, ami napi 5-10%-ot jelent. Ha az ezer köbméteres térfogatot nézzük, akkor elegendő napi 50-100 kilométernyi vízcserére van szükség. Ezzel szemben egy átfolyásos rendszer esetében ez a szám akár napi 6000 köbméterre is rúghat. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a kiszűrt anyagok újrahasznosítása is lehetséges" - fejtette ki Bakó Dániel agrármérnök, a Geofish társalapítója.
A termálvíz a közeli kertészetből érkezik, ahol a kéthektáros területet vele fűtik. A 1450 méter mély termálkútból nyert, eredetileg 63 fokos víz azonban idővel lehűl, így már sem a növényház, sem a kommunális létesítmények fűtéséhez nem elég, a haltermeléshez viszont megfelel.
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik a kertészet világában, különösen a növények generatív és vegetatív egyensúlyának automatizált felügyeletében. Az AI technológia képes optimalizálni az öntözést, szellőztetést és fűtést, így segítve a kertészeket a hatékonyabb növénygondozásban. Képzeljünk el egy telefonos applikációt, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyszerűen lefotózzák a növényeiket. Az alkalmazás mögött álló mesterséges intelligencia elemzi a képet, és megállapítja, hogy a növény éppen vegetatív, generatív fázisban van-e, vagy éppen egyensúlyban áll. Ez alapján képes ajánlani a szükséges tápanyagokat és ápolási módszereket. A hagyományos, emberi megközelítéssel szemben, amely a nagyobb ültetvények esetében szinte lehetetlen, ez a technológia forradalmasítja a növénygondozást. Gondoljunk csak bele: egy kéthektáros területen akár 80-90 ezer növény is felnőhet, és ezek napi szintű monitorozása emberi erőforrással gyakorlatilag megoldhatatlan feladat lenne. Az AI segítségével azonban ez az eddig elképzelhetetlen feladat mostantól könnyedén kivitelezhetővé válik.
A haltelepen végzett tevékenységek és az AI-gyakorlat között szoros párhuzam vonható: "A rendszerben egy kamerarendszer működik, jellemzően infrakamera, amely lehetővé teszi, hogy a halak mérete és mozgása alapján következtetéseket vonjunk le a takarmány hatékonyságáról. A folyamat alapvetően hasonló a hagyományos módszerekhez, de itt az elemzéseket és az azokra épülő ajánlásokat nem emberi szakértők, hanem mesterséges intelligencia végzi el. Ez jelentős fejlődést jelent, és lehetőséget teremt arra, hogy a takarmány, energia, öntözővíz és hűtővíz felhasználását optimalizáljuk, ezzel javítva az erőforrás-gazdálkodást" - emelte ki Bakó Dániel.
Bakó Dániel kiemelte, hogy a mezőgazdasági szereplők számára számos kihívás merül fel, amelyek a nemzetközi import, a költségek és a szakmai követelmények oldaláról érkeznek. Éppen ezért rendkívül lényegesek az olyan tapasztalatcserére lehetőséget biztosító szemináriumok és workshopok, mint a Smart Agriculture Farming (SMAF) program, amely szeptember óta több uniós országban, köztük Magyarországon is zajlik. E rendezvényeken az intelligens mezőgazdasághoz kapcsolódó adatvezérelt technológiai megoldások bevezetésével kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket tárják fel. Bakó Dániel szerint ezeken az alkalmakon értékes ötletek merülnek fel, amelyek segíthetnek abban, hogy a hazai termelők sikeresebben versenyezzenek európai, ázsiai, afrikai vagy dél-amerikai riválisaikkal.
