Tuzson Bence kifejezte sajnálatát amiatt, hogy az Országos Bírói Tanács visszavonta a megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az még mindig érvényben van.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter közleményében kifejezte mély sajnálatát és megdöbbenését az Országos Bírói Tanács (OBT) mai határozata miatt, amely a felek által aláírt, az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelésére és az ott dolgozók jövedelmi helyzetének rendezésére irányuló négyoldalú megállapodással kapcsolatos.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk nagy többséggel megszavazták a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodás érvénytelenítését szerdán az Országos Bírói Tanács tagjai. A HVG információi szerint a napirendi pontot a mai ülésen 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el, Varga Zs. András, a Kúria elnöke nem szavazott. Az ülésen ott volt Tuzson Bence igazságügyi miniszter is.
Tuzson a közleményében kifejezte sajnálatát amiatt, hogy "a megállapodás egy olyan mérföldkőnek számító vállalást jelentett volna, amely 2027-re a bírák jövedelmét átlagosan 48%-kal, a bírósági titkárok és fogalmazók keresetét 82%-kal, míg a bírósági tisztviselőkét akár 100%-kal emelte volna meg". Kiemelte, hogy "ez a megállapodás nem csupán az igazságszolgáltatásban dolgozók megbecsülését tükrözte volna, hanem hozzájárult volna az egész rendszer hatékonyabb működéséhez is."
"Személy szerint nagyra becsülöm a testület elnökét és tagjait, mégis az OBT mai döntése nem csupán szembe megy korábbi álláspontjával, hanem mélységes következetlenséget sugall, amely megkérdőjelezi a testület hitelességét. Ez a helyzet mindannyiunkat átgondolásra késztet, hiszen az egymásnak ellentmondó döntések komolytalanságot tükröznek, ami nehézséget okoz abban, hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki az igazságszolgáltatás jövőjét érintő kérdésekben. Mindazonáltal, kormányzati oldalról a megállapodást továbbra is hatályosnak tekintjük" - írja.
A helyzet ebben az ügyben nem teljesen átlátható: az OBT visszavonta a megállapodást, míg a kormány továbbra is érvényesnek tartja azt.
A kormány és az igazságügyi szektor három kulcsszereplője már novemberben ratifikálta azt a megállapodást, melynek értelmében az állam több mint 130 milliárd forintot kíván elkülöníteni a bírók és az igazságügyi dolgozók béremelésére, feltéve, hogy az utóbbiak elfogadják bizonyos szervezeti reformokat. Az Országos Bírói Tanács (OBT) ugyan támogatta a javaslatot, ám Szabó Péter, a később lemondásra kényszerült elnök ellen bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő.
A Pecsenye Csaba nevű következő szereplő kezdetben határozottan elutasította azt a feltételezést, hogy a megállapodás bármilyen módon sértené valakinek a becsületét. Később azonban már egy levelet írt az Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírói korhatár módosításáról szóló javaslatot az OBT hozzájárulása nélkül fogadták el.
A megállapodást számos bírósági és igazságügyi szakember bírálta nyilvánosan, mivel véleményük szerint a kormány által a béremelést a rendszer átalakításához kötő döntés a bírói függetlenséget veszélyezteti. Az Országos Bírói Tanács (OBT) már decemberben hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a helyzet felülvizsgálata.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke, a megállapodás elkötelezett támogatója volt, és úgy tűnik, meglehetősen zavarja, hogy többen nyíltan bírálják ezt a lépést. A lapunkhoz eljuttatott üzenetében a nyilvánosan kritizáló bírák és munkatársak véleményét így fogalmazta meg: „Nem segített a helyzeten, hogy néhányan megingatták a bizalmukat. Remélem, nem azért léptek fel, mert biztosak voltak abban, hogy a Kúria tagjaként ők nem vállalnak kockázatot. A megállapodás ellen irányuló fellépésük, valamint a megfontolatlan felhívásokhoz való csatlakozás, amelyek politikai nyilatkozatokkal is keveredtek, a Kúria biztonságát mások, a miénknél jóval szerényebb jövőjének kockáztatásával jártak együtt. Tiszteletben tartjuk véleményüket, mint minden más véleményt, és bízunk benne, hogy félreértették a folyamatot, az álláspontokat és a célokat.”
