A csárdás, a magyar népzene és néptánc egyik legjellegzetesebb képviselője, immár az UNESCO világörökségi listáján is helyet kapott. Ezzel a lépéssel nem csupán a magyar kultúra gazdagságát ismerik el, hanem a csárdás hagyományainak megőrzését és népszerű
A magyar táncházmozgalom lendületének köszönhetően az 1970-es évektől kezdődően a csárdás hagyomány újraéledt, és ma már országos szinten kiemelkedő szerepet játszik a közösségi eseményeken, valamint a táncegyüttesek műsorában. Ez a hagyomány gazdagítja a kulturális életet, és összeköti az embereket a múlt értékeivel.
Szerdán az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága hivatalosan is felvette a csárdás tánc hagyományát az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az MTI beszámolója szerint a bejelentést a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tette közzé, hangsúlyozva ezzel a tánc jelentőségét a magyar kultúrában.
A 18. századi katonai toborzások idején született csárdás tánc különböző változatai máig népszerűek a magyar nyelvterületen. E táncot Magyarország számos táján, valamint Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban is örömmel járják.
A Magyarország által benyújtott előterjesztés értékelése során kiemelték a csárdás tánc közösségi jelentőségét. Minden tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig a ma napig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak.
A néptáncaink évszázadokon keresztül generációról generációra öröklődtek, a közösségi események, mint a táncmulatságok és bálok során figyelték és gyakorolták őket. E hagyományos átadás módszere a polgárosodás korában új irányt vett, amikor a tánciskolák megjelentek, és új lehetőségeket kínáltak a tanulásra és a művészet elsajátítására.
A hagyományok megőrzésének kulcsszereplői napjainkban mind amatőr, mind hivatásos táncosok. Az alap- és középfokú művészeti iskolákban zajló néptánctanítás, valamint az egyetemi táncpedagógus-képzés fontos alapot nyújtanak a táncművészet fejlődésének. A táncházak, tánctáborok és versenyek, valamint a tánckurzusok és gyűjtések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hagyományőrző és amatőr együttesek életben tartsák csárdás táncunk szellemét. Emellett a modern média felületek kreatív használata is segíti a néptánc jövőjének biztosítását, lehetőséget adva arra, hogy a hagyományok új generációkhoz jussanak el.
A csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben került fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, ezzel is hangsúlyozva annak fontosságát a magyar kultúrában. Az UNESCO 2003-ban ratifikálta a szellemi kulturális örökség megőrzésére vonatkozó nemzetközi egyezményt, amelynek fő célja az élő hagyományok védelme, a kulturális sokszínűség értékelése és a közösségek kulturális identitásának megerősítése. E törekvések révén nem csupán a múltat őrizzük meg, hanem a jövő generációinak is átadjuk e gazdag örökséget.
