Vámháború: a pingvinek, a kínaiak és a Rolexek harca, míg Magyarország a korrupció mocsarában vergődik.

A magyarországi korrupció mély aggodalomra ad okot - áll a jelentésben, amelyet Trump lobogtatott, amikor minden országra emelt vámot vetett ki. A megállapítást Szijjártó Péter szerint a volt nagykövet diktálta, a Fehér Ház szerint azonban közgazdászok írták. David Pressman jogász, nem közgazdász.

"Mondom én önöknek, ezek az országok felhívnak bennünket, a seggemet csókolgatják. Mindenre készek, hogy alkut kössenek" - utalt Donald Trump irodalminak nem mondható szókincsével az általa kirobbantott kereskedelmi háború "veszteseire", akik szerinte a kegyeire várva hajbókolnak előtte. Gunyorosan, parodizálva még idézte is őket a republikánusok adománygyűjtő konferenciáján. "Kérem, uram, kössünk alkut! Mindenre hajlandó vagyok, mindenre készen állok, uram!" - szórakoztatta az illusztris társaságot.

Az amerikai elnök szerint a külföldi vezetők a jóindulatáért esedeztek, hogy csökkentsék az országukra kiszabott vámot. "Tudom, hogy mi teszek. Ezért szavaztak rám" - jelentette ki dacosan, majd másnap egy 180 fokos hátraarccal közölte, hogy három hónapra felfüggeszti a magasabb vámok bevezetését, Kína kivételével. Riválisa esetében 125, majd 145 százalékra növelte a sarcot, majd egy újabb fordulattal az elektronikai eszközöket - köztük a telefonokat és számítógépeket - mentesítette az importadó alól.

Egy héttel ezelőtt, a Fehér Ház impozáns Rózsakertjében, egy tekintélyes méretű dokumentummal a kezében bejelentették, hogy az Egyesült Államok olyan importadót vezet be, amely példátlan mértékben érinti a világ összes országát és régióját.

A bejelentését követően alig több mint 24 órán belül az őt támogató gazdag üzletemberek – mint Elon Musk, Mark Zuckerberg, Jeff Bezos, Bernard Arnault és Warren Buffett – több tucat milliárd dollárt veszítettek el.

A globális pénzügyi piacokon becsült veszteség több ezer milliárd dollárra tehető. A tekintélyes Goldman Sachs befektetési bank napokkal később 45 százalékos esélyét látta annak, hogy az Egyesült Államok gazdaságára recesszió vár az elkövetkező 12 hónapban - jelentette a Wall Street Journal.

A Trump kezében tartott, a Külkereskedelmi akadályok címet viselő 397 oldalas dokumentum részletesen és országokra lebontva indokolja, hogy miért kell az Egyesült Államoknak különböző léptékű vámokkal reagálnia külkereskedelmi mérlegének javítása érdekében.

A jelentés foglalkozik a magyar közbeszerzésekkel is, amelyek amerikai vállalatok véleménye szerint gyakran nem eléggé átláthatóak, és gyakran helyi vagy az EU-n kívüli szereplőknek, mint például Kínának, kedveznek.

- A tanulmányban pontosan így fogalmaznak.

A magyar külügyminiszter azt állította, hogy márciusban közzétett jelentés még Joe Biden elnöksége alatt született. "A Magyarországra vonatkozó részeit David Pressman diktálta", aki "gyakorlatilag a magyar ellenzék vezetőjeként viselkedett" - mondta Szijjártó Péter.

A Fehér Ház lényegében megcáfolta a magyar külügyminiszter állításait.

"Nincs szükség további megjegyzésekre a kormány által összeállított vám- és nem vámjellegű akadályok listájával kapcsolatban, amelyet hazánk legkiválóbb közgazdászai dolgoztak ki annak érdekében, hogy kereskedelempolitikánk összhangban legyen Amerika érdekeivel" - nyilatkozta Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes szóvivője a Telex megkeresésére.

David Pressman jogász, nem közgazdász.

Egy neves bécsi kutatóintézet nemrégiben megállapította, hogy a 25%-os amerikai vám, amelyet a személygépkocsik importjára vetettek ki, mely autógyártó országok exportját érinti a legnagyobb mértékben. Az új vámszabályozás következményeként Magyarország a hatodik legnagyobb vesztes, megelőzve Mexikót, Kanadát, Japánt, Szlovákiát és Dél-Koreát.

Sehol a Földön nincs biztonság - így reagált a meglepett ausztrál miniszterelnök arra, hogy az országa külterületének számító Heard-szigetet és a McDonald-szigeteket 10 százalékos vámmal sújtotta az amerikai elnök.

A Világbank statisztikái alapján az Egyesült Államok 2022 folyamán 2,2 millió ausztrál dollárért vásárolt be "gépeket és elektromos eszközöket" ebből az országból.

A számok minden bizonnyal tévesek, mert a távoli szigeteken emberemlékezet óta nem él ember - csak pingvinek és fókák, amelyek köztudottan nem gyártanak gépeket.

A térség megközelítése kizárólag hajóval lehetséges, ami már önmagában is kalandos utazást ígér. Ausztráliából körülbelül két hét szükséges ahhoz, hogy elérjük a szigeteket, amelyek a kontinens és Dél-Afrika között félúton helyezkednek el. Az Antarktisztól körülbelül 1600 kilométerre északra találhatóak, így valóban a Föld egyik legeldugottabb zugáról van szó. Érdekesség, hogy legutóbb tíz évvel ezelőtt kutatók látogattak el ide, így a helyszín felfedezése igazi ritkaságnak számít.

A hírre, miszerint a Heard-sziget és a McDonald-szigetek is felkerültek az elhíresült vámlistára, mémek tucatjai születtek.

Az egyiken pingvinek tiltakoznak tömegesen megsarcoltatásuk ellen, a másikon azzal fenyegetőznek, hogy a vámszabályozás miatt még több fentanillal árasztják el Amerikát. Tiltakozásul felgyújtottak egy Tesla Cybertruckot, egy pingvin pedig egy baseballsapkát húzott a fejére, amelyen azt írja: MAGA, Make America Go Away, azaz Takarodjon innen Amerika!

A pingvinek mellesleg - a tiszteletet megadva, frakkban - népes küldöttséget menesztettek Washingtonba a kereskedelmi háború lezárására.

A Norfolk-sziget, Ausztrália egy távoli külbirtoka, amely Új-Zéland irányába félúton terül el, az anyaországra kivetett vámok terén drámai eltérésekkel szembesül. A fókák szigetének vámterhei majdnem háromszorosára rúgnak, elérve a 29%-ot. A szigeten mindössze kicsivel több mint kétezer ember él, és az amerikai statisztikák szerint tavalyelőtt a helyi termelők főként lábbeliket értékesítettek az Egyesült Államokban. George Plant, a helyi ausztrál kormány képviselője azonban megkérdőjelezte ezeket az adatokat, és hangsúlyozta, hogy a Norfolk-szigetről egyáltalán nem irányul kivitel az Egyesült Államok felé.

Anthony Albanese, az ausztrál miniszterelnök a következőket emelte ki: nem hiszi, hogy Norfolk-sziget komoly kihívást jelentene az Egyesült Államok hatalmas gazdaságának. E megállapításával arra utalt, hogy "a Föld bármely pontján hiányzik a valódi biztonság", és hogy senki sem menekülhet el az amerikai vámszabályok elől.

"A protekcionizmus eleve rossz, a bizonytalan protekcionizmus pedig még rosszabb" - így értékelte a Straits Times szerint a szingapúri miniszterelnök a Donald Trump által bejelentett, és azóta többször módosított vámcsomagot.

"A mély bizonytalanság környezete recesszióba taszíthatja az Egyesült Államokat és a világgazdaságot egyaránt" - figyelmeztetett Lawrence Wong a parlamentben. Mindenki másnál szakszerűbben értékelte a kereskedelmi háború lehetséges következményeit, elsőként pedig saját honfitársait tájékoztatta közérthető módon arról, hogy mire is számíthatnak.

A törvényhozók előtt viszont jóval részletesebben kifejtette, hogy Washington a Kereskedelmi Világszervezet egyik alapvető pillérének számító, a legnagyobb kedvezményezettek elvének, azaz az MFN-nek a megsértésével mind a nagy, mind a kisebb országok számára komoly kockázatokat jelent.

Az MFN elve már hosszú ideje a multilaterális kereskedelmi rendszer fundamentuma, amely garantálja az egyenlő versenyfeltételeket, megelőzi a diszkrét megkülönböztetéseket, és lehetőséget teremt arra, hogy az országok, méretüktől függetlenül, tisztességesen részt vehessenek a globális piacon – nyilatkozta Wong.

A rendszer felbomlása mindenki számára gondot fog okozni, a kisebb országokra, például Szingapúrra azonban nagyobb nyomás nehezedik, és félő, hogy a feltételeket a nagyhatalmak fogják diktálni.

Arra is emlékeztetett, hogy 1930-ban számos ország tiltakozott az amerikai Smoot-Hawley tarifatörvény ellen, amelyre sokan saját vámokkal vágtak vissza. "Ez elmélyítette és kiterjesztette a világválságot" - figyelmeztetett Wong.

Richard Nixon 1971-ben ideiglenes jelleggel 10 százalékos többletvámot vezetett be a német és japán termékekre, amelyet csupán a márkák és a jen leértékelése után töröltek el. Ez a szankció mindössze rövid időre maradt érvényben, de a jelenlegi környezetben rendkívül kihívásos lesz a globális bizonytalanság enyhítése.

A feszültség fokozódása az Egyesült Államok és Kína között új dimenziókat nyer, miután Peking nyíltan jelezte, hogy felkészült a "vámháborúra, kereskedelmi konfliktusokra vagy akár más típusú összecsapásokra". Ez a kijelentés súlyosbítja a két ország közötti rivalizálást, melynek következményei messzemenően befolyásolhatják a globális gazdasági tájat.

"A vita eldurvulása és a feszültség fokozódása az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokban rendkívül súlyos következményekkel járhat a globális színtéren" - figyelmeztetett a szingapúri miniszterelnök.

Peking eddig óvatosan, egy lépéses hátrányban reagált Trump heves kijelentéseire. Jelenleg a helyzet 145:125 arányban alakul, ami azt jelenti, hogy az amerikai 145%-os vámra a korábbi szinthez képest 125%-kal válaszoltak. Ahogy Arany is mondta: "repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?"

Elemzők szerint Kínának nincs is oka meghátrálásra. Igaz ugyan, hogy a vámháború kitörése előtt az Amerikába irányuló kivitel jelentős volumenű volt, az éves értékét 400 milliárd dollárra becsülték, ez azonban a kínai GDP alig 2 százalékának felel meg.

A Kommunista Párt éppen egy olyan nehéz időszakban kapta meg a hadüzenetet, amikor az országban évek óta tartó ingatlanválság, a megugró eladósodottság és a fiatalok tartós munkanélkülisége okozta problémák sújtják a társadalmat.

A kínai vezetés mégis azt hangoztatja, hogy szilárd pozícióban áll ahhoz, hogy szembeszálljon a washingtoni nyomással, és azt is hangsúlyozza, hogy az amerikai vámok nemcsak Kínát, hanem az Egyesült Államok gazdaságát is hátrányosan érintik.

Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, hogy Kínának és az Európai Uniónak szoros együttműködésre van szüksége a Trump-kormányzat egyoldalú zaklatási politikájával szemben. Ezt a megállapítást a spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez fogadása során tette. Sánchez a válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet rendezésére a tárgyalások útján kell törekedni.

A kínai külügyminisztérium diplomatikus hangnemben "tájékozatlannak és udvariatlannak" titulálta az amerikai alelnököt, miután JD Vance a Fox hírcsatornán kijelentette: "Kölcsön kérünk a kínai parasztoktól, hogy megvásárolhassuk azokat a termékeket, amelyeket éppen ők állítanak elő."

Egyúttal a megvetett kínaiak reakciója sem késett.

Az MI-vel kreált videón mélabús, túlsúlyos amerikaiak dolgoznak az odatelepített fehérneműgyár egyhangú sorozattermelésében - a MAGA zenéjének kínai aláfestésével. Azt a munkát végzik, amit eddig jobbára kínaiak láttak el, és jó kérdés, hogy erre tényleg hajlandók lennének-e.

Egy másik helyszínen a Trump-Musk-Vance hármas irányítása alatt készítik elő a Nike cipőket a szállításra.

Svájcban - Kínától eltérően - nem voltak mértéktartóak. Felháborodtak és érthetetlennek tartották, hogy a termékeikre első körben kirótt 31 százalékos vámmal bekerültek a top tízes listára - írta a New York Times.

A berni kormány reménykedett abban, hogy Svájc azon ritka országok közé tartozik, amelyek mentesülnek az amerikai vámintézkedések súlyos következményeitől.

Az ötlet mögött egy vitatott hírű közgazdász áll, Peter Navarro, aki Trump vejének közvetítésével került a tanácsadói csapatba az első ciklus során. Figyelmet keltő műve, a "Death by China" (A kínai végzet) tette őt ismertté. Bár harvardi diplomával rendelkezik, szakmai pályafutását kérdőjelezik meg, mivel olykor önmagát idézte. Továbbá, négy hónap börtönbüntetést is kapott, mert nem jelent meg egy kongresszusi idézésen, amely a Capitolium ostromának körülményeit vizsgálta - hívta fel a figyelmet a HVG.

A hiú Trump, aki elnöki rendeletben rögzítette a zuhany víznyomásának fokozását, mivel az állítása szerint jótékony hatással van "gyönyörű hajára", lelkesedett Navarro ötletei iránt.

Azokért, amelyek Svájcban finoman szólva is megosztó reakciókat váltottak ki.

Karin Keller-Sutter államfő kijelentette, hogy az Egyesült Államok a saját számításaira támaszkodott, amelyeket Svájc nem képes értelmezni.

"Az illeték önkényes, mivel az importadónk nullára rúg" - nyilatkozta Jean-Philippe Kohl, a 1400 svájci technológiai gyártót tömörítő Swissmem igazgatóhelyettese.

Svájc emellett a legjelentősebb amerikai befektetők rangsorában a hatodik pozíciót foglalja el, és kiemelkedő szerepet játszik a kutatási és fejlesztési szektorban, különösen a gyógyszeripari beruházások terén, ahol az élen jár.

Tavaly egy amerikai bíróság döntése meglepte a sajtgyártókat: kiderült, hogy a jól ismert és közkedvelt Gruyère nem csupán egy svájci cég márkaneve, hanem egy valódi sajttípus. A Chocolats Camille Bloch, amely kóser csokoládékat készít az Egyesült Államokban, vezérigazgatója rámutatott, hogy a vámemelések következtében sok külföldi vásárló már nem tudja majd megengedni magának ezt a különlegességet.

Az luxuscikkeknek számító órák svájci gyártói - a leghíresebb márkák közé tartozik a Rolex, Omega, Patek Philippe, Audemars Piguet, IWC és a Breitling - a teljes svájci export 16 százalékát termelik.

A Breitling vezetője, Georges Kern abban bízik, hogy a felhajtás néhány hónapon belül elcsitul. Annál inkább aggódnak a precíziós szerszámgépeket, orvosi kellékeket gyártó középvállalatok, amelyek kevésbé lesznek versenyképesek Amerikában.

A világszerte elismert svájci bicskákat gyártó Victorinox vezetője határozottan elvetette azt a javaslatot, miszerint a külföldi vállalatok az amerikai vámok megkerülése érdekében helyezzék át gyártósoraikat az Egyesült Államokba.

Carl Elsener Jr. megjegyezte: "A svájci ikon szoros összefonódásban áll a 'Made in Switzerland' felirattal, amely a kiváló minőség garanciáját nyújtja."