Vannak olyan területek, ahol nem biztos, hogy érdemes a fejlett nyugati országok példáját követni.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, mint például a csomagolt snackek, édességek és cukrozott szénsavas üdítők, sokak számára vonzóak, hiszen általában ízletesek, kedvező árúak, és könnyen hozzáférhetők a mindennapi életben. Azonban ezeknek a termékeknek a rendszeres fogyasztása szoros összefüggésben állhat a súlygyarapodással, valamint különféle egészségügyi problémák, például cukorbetegség és szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásával. Ezért a prevenciós szempontok figyelembevételével kiemelten fontos e termékek mérsékelt fogyasztása. A globális trendek azt mutatják, hogy sok alacsony és közepes jövedelmű országban egyre növekvő mértékben terjednek ezek az ultrafeldolgozott élelmiszerek, míg a magasabb jövedelmű országokban a fogyasztás már most is megdöbbentő magasságokban áll. Magyarország viszont a nemzetközi és európai átlaghoz képest kevesebb ultrafeldolgozott élelmiszert fogyaszt, ami kedvező jel. A kérdés, hogy mely országokban tapasztalható kiugróan magas, illetve alacsony fogyasztás, valamint hogy hogyan tudnak a kormányok fellépni a túlzott fogyasztás ellen, igen aktuális. Az Oeconomus Gazdaságkutató átfogó elemzése hasznos információkkal szolgálhat a döntéshozóknak a megfelelő intézkedések kidolgozásához.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan termékek, amelyeket különféle intenzív fizikai vagy kémiai eljárásokkal állítanak elő, és gyakran számos adalékanyagot is tartalmaznak. Ezek az élelmiszerek általában könnyen elérhetők, megfizethetők és ízletesek, így nem meglepő, hogy sokszor erőteljes marketing kampányok célpontjai. A feldolgozási folyamatok során a termékek összetett átalakulásokon mennek keresztül, ami miatt energiasűrűségük magas, ugyanakkor a hozzáadott cukrok, telített zsírok és sók mennyisége is jelentős, míg a rosttartalmuk sajnos alacsony.

A történelem mélyére nézve az élelmiszerek feldolgozásának gyakorlata évezredekre nyúlik vissza, ám a modern, ultrafeldolgozott élelmiszerek mögött álló technológiai újítások viszonylag rövid időszakra tehetők. A tizenkilencedik század óta számos innováció, mint például a konzerválás és a pasztőrözés, forradalmasította az élelmiszer-feldolgozást. Ezen új módszerek, beleértve a különböző fizikai, termikus és kémiai eljárásokat, új dimenziókat nyitottak meg a táplálkozás világában. A mezőgazdasági rendszerek átalakulása és az élelmiszeripar fejlődése együttesen olyan termékek megjelenéséhez vezetett, amelyek a "nyugatiasított étrend" keretein belül értelmezhetők. Ezt a jelenséget a Stanford Egyetem Orvostudományi Karának Prevenciós Kutatóközpontja által közzétett tanulmány is alátámasztja.

Az élelmiszer-feldolgozás területe rendkívül bonyolult, és a különféle eljárások nemcsak előnyöket, hanem kockázatokat is hordoznak. Érdekes kapcsolat figyelhető meg a túlzottan finomított élelmiszerek fogyasztása és bizonyos betegségek kialakulása között. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztása szoros összefüggésben áll a súlygyarapodással, valamint számos egészségügyi probléma, például elhízás, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és emelkedett vérzsírszint fokozott kockázatával. Az ipari feldolgozás étrendi hatásainak és a krónikus betegségek kockázatának növekedésével kapcsolatos aggodalmak vezettek olyan élelmiszer-osztályozási rendszerek létrehozásához, amelyek a feldolgozás mértékét különböztetik meg. Az "ultrafeldolgozott élelmiszerek" kifejezés a legintenzívebb és legbonyolultabb feldolgozási szintet jelöli, amely külön figyelmet érdemel az egészséges táplálkozás szempontjából.

A 2023-as, a British Medical Journal című szakmai folyóiratban publikált tanulmány szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek értékesítése az 1990-es évektől kezdve folyamatosan növekedett, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Ezzel szemben a legmagasabb jövedelmű országokban ezek a termékek már régóta a legelterjedtebb fogyasztási formát képviselik. A kutatások azonban rámutatnak arra, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek aránya az étrendekben jelentős eltéréseket mutat különböző régiók és országok között. E különbségek az egyéni étrendekben is jól nyomon követhetőek.

A legmagasabb bevitel az Egyesült Államokban tapasztalható, 58 százalék. Európában az Egyesült Királyságra jellemző 50 százalékot meghaladó ráta, egyes brit felmérések alapján 57 százallkot is elérheti az arány. Továbbá Kanada, az észak-európai országok, valamint Belgium és Hollandia is a lista élén szerepel. Eközben a legalacsonyabb ráta egyes latin-amerikai országokban és Dél-Európában jellemző, ahol 15 százlék alatti értékek is előfordulnak. Érdemes látni, hogy az összehasonlító nemzetközi kutatások általában nem térnek ki az afrikai és ázsiai országok többségére. Hazánk a nemzetközi és Európára vonatkozó felmérések alapján a kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasztó országok közé tartozik, 21 százalékos aránnyal.

Lengyelországban, Ausztriában és Csehországban az ultrafeldolgozott élelmiszerek használata gyakrabban előfordul a mindennapokban, mint Magyarországon, míg Szlovákiában hasonló trendek figyelhetők meg, mint nálunk. A British Medical Journalban közzétett, 2023-as kutatás alapján a 2018-as brit felmérésnél is alacsonyabb a feldolgozott élelmiszerek aránya. A vizsgált országok közül Romániával és Kolumbiával együtt ők rendelkeznek a legalacsonyabb értékekkel ezen a téren.

Az országok közötti különbségeket számos tényező befolyásolja, beleértve a gazdasági, társadalmi-kulturális, politikai, jogi és kereskedelmi aspektusokat. Ezek a tényezők formálják az ultrafeldolgozott élelmiszerek hozzáférhetőségét, árát és vonzerejét, ami közvetve befolyásolja a fogyasztási szokásokat is. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban világosan látható a kapcsolat az ultrafeldolgozott élelmiszerek magas fogyasztási szintje és az elhízás előfordulása között. Ezzel szemben néhány európai országban más tényezők is hatással lehetnek a túlsúlyos lakosság arányára. Például Portugáliában, ahol a túlságosan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása meglepően alacsony, a túlsúlyos emberek aránya mégis az európai átlag közelében marad.

A kormányzat különféle intézkedéseket hozott az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentésére. Ezek közé tartozik a cukrozott italok és snackek adóztatása, a csomagolások elején található figyelmeztető címkék bevezetése, valamint a nátrium- és transzzsírtartalom korlátozása. Emellett szabályozások jöhetnek létre, amelyek célja az ultrafeldolgozott élelmiszerek forgalmának mérséklése vagy akár betiltása is. Továbbá, az iskolákban az ultrafeldolgozott élelmiszerek elérhetőségének és népszerűsítésének szigorúbb ellenőrzése is hatékony ellenintézkedés lehet.

2024-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új iránymutatásokat tett közzé az egészségtelen élelmiszerek adóztatásával kapcsolatban. E kezdeményezés a kormányok számára kettős előnyöket kínál: egyrészt hozzájárulhat a prevenciós intézkedések megerősítéséhez, másrészt pedig segíthet az állami bevételek növelésében. A WHO ajánlása szerint ez a lehetőség három fő kategóriába sorolható: a cukros italokra kivetett adók, az egészségtelen élelmiszerek adóztatása, valamint az egészséges élelmiszerek támogatására irányuló intézkedések mérlegelése.

A világ számos országában, így Európában is, egyre elterjedtebbé válik az adók bevezetése az egészségtelen élelmiszerek és cukrozott italok vonatkozásában. Magyarország élenjáró szerepet játszik ezen a téren, hiszen az úgynevezett népegészségügyi termékadó, közismertebb nevén chipsadó, már 2011 szeptemberétől érvényben van. 2023 augusztusától pedig a befolyt adók 10 százalékát az aktív életmód népszerűsítésére fordítják, ezzel is ösztönözve a lakosságot az egészségesebb életvitelre.