Weber véleménye szerint Orbán akadályozza a "közös megértést és a józan észt" az Európai Unió keretein belül.
Orbán Viktor ismét kihívások elé állítja az európai egységet, miközben a nemzetközi közösség egyre határozottabb üzenetekkel reagál lépéseire. Úgy tűnik, a jövőben jelentősebb szerepet kap az úgynevezett Hajlandóak Koalíciója, amely uniós és azon kívüli országokat egyesít, de Magyarországot nem hívták meg a tagjai közé.
A brüsszeli rendkívüli EU-csúcs középpontjában az áll, hogy sikerül-e konkrét döntéseket hozni Ukrajna támogatása érdekében. Korábban felmerült, hogy akár 20 milliárd eurót meghaladó katonai segítségről is születhet megállapodás, ám Orbán Viktor egyértelműen kijelentette, hogy ezt nem támogatja. Ennek következményeként a csúcs végén kiadott zárókövetkeztetések közé már nem fog bekerülni ez a javaslat. Fontos megjegyezni, hogy ez nem jelenti azt, hogy az Európai Tanács feltétlenül jóváhagyja a szöveget, hiszen Orbán Viktor nem kíván semmilyen, Ukrajnát érintő megállapodást támogatni. A tervezet egyébként azt rögzíti, hogy a tagállamok elkötelezik magukat Ukrajna további támogatása mellett, és hangsúlyozzák, hogy a tartós és igazságos béke érdekében folytatott tárgyalások során Ukrajnát és az EU-t is be kell vonni.
Sok vezető szembesült azzal a kérdéssel az újságírók részéről, hogy miként vélekednek a magyar miniszterelnök destruktív politikai lépéseiről. Néhányan meglehetősen éles válaszokat adtak. Kaja Kallas külügyi főképviselő például hangsúlyozta, hogy éppen ezek miatt az intézkedések miatt alakult meg az EU-n belüli és kívüli országok Hajlandóak Koalíciója, ahol nem merül fel a lehetőség, hogy bármelyik nemzet blokkolja a többiek szándékait. Magyarországot azonban nem hívták meg ebbe a szövetségbe. Orbán Viktorral kapcsolatban Kallas megjegyezte, hogy a miniszterelnök olyan veszélyes játékot játszik, amely kockáztatja Ukrajna jövőjét.
Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke, aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy vajon sikerül-e egyetértésre jutniuk a vezetőknek. "Meg kell találnunk a módját, hogy közös döntéseket hozzunk, különben a történelem nem fog megbocsátani nekünk, és súlyos árat fogunk fizetni" - hangsúlyozta Nauseda. Ezzel szemben Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, sokkal határozottabban reagált a helyzetre, miután találkozott a Néppárthoz tartozó állam- és kormányfőkkel a csúcs előtt. "Az EPP-ben elegünk van abból, hogy Orbán Viktor éppen blokkolja a közös megértést és a józan észt az EU-ban. El kell gondolkodnia azon, hogy valóban része akar-e lenni egy szélesebb európai közösségnek" - fogalmazott Weber, ezzel nyilvánvalóan utalva a magyar kormányfő esetleges kilépésére az EU-ból. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel, hogy ha Orbán Viktor nem hajlandó a közös álláspont elfogadására Ukrajna támogatásának érdekében, akkor Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke egy nyilatkozatot fog kiadni a többi tagállam nevében. Ez azonban komoly presztízsveszteséget jelentene az EU számára. Orbán egyébként egy saját javaslatot is előterjesztett, miszerint az EU kezdeményezzen tárgyalásokat Oroszországgal, de a fővárosok részéről nem érkezett érdemi válasz erre a felvetésre.
A csúcstalálkozó vendége Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki megérkezésekor köszönetet mondott az európai támogatásért. Nagyszerű kezdeményezésnek nevezte az uniós védelmi ipar felpörgetéséről szóló kezdeményezést, és hozzátette, hogy Ukrajna is fokozza a fegyver- és lőszergyártást.
A találkozó másik központi kérdése a közös védelmi beruházások fokozása. Ennek érdekében az Európai Bizottság egy lenyűgöző, 800 milliárd eurós csomagot dolgozott ki, amely kedvezményes kölcsönöket, a meglévő források átcsoportosításának lehetőségét, különös tekintettel a katonai célú felhasználás engedélyezésére, valamint a költségvetési szabályok enyhítését is magában foglalja. Ez utóbbi lehetőséget biztosít a kormányok számára, hogy a fegyveripart az ország GDP-jének 1,5 százalékáig támogassák. A kormányok között egyetértés van abban, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem fog tiltakozni e lépés ellen. Számos vezető hangsúlyozta, hogy a befektetésekhez azonnal mozgósítani kell a rendelkezésre álló forrásokat, így a diskurzus része lesz annak megvitatása, hogy milyen további pénzügyi eszközöket lehet aktiválni, és hogyan lehet ezeket hatékonyan felhasználni.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európa sürgető és valós veszélyekkel néz szembe, így elengedhetetlen, hogy a kontinens képes legyen megvédeni saját érdekeit. „Olyan helyzetet kell teremtenünk Ukrajnának, amely lehetővé teszi számára, hogy önállóan megvédje magát, és hozzájáruljon a tartós és igazságos béke megteremtéséhez” – tette hozzá. A Rearm Europe kezdeményezés keretében akár 800 milliárd euró is rendelkezésre áll védelmi fejlesztésekre, amely lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy befektessenek az ukrán védelmi iparba, vagy olyan katonai eszközöket szerezzenek be, amelyek azonnal az ukrán haderőhöz kerülnek.
Az északi és a balti országok sürgetik, hogy a jelenlegi csúcstalálkozón minél több konkrét intézkedést hozhassanak. Ezzel szemben más résztvevők inkább arra fókuszálnának, hogy eltöltsenek egy napot egymás véleményeinek mélyebb megismerésével, és a tényleges döntéseket a következő, két hét múlva esedékes EU-csúcson hozzák meg.
