Az elmúlt tíz év során Magyarországon tapasztalható volt a legnagyobb élelmiszeráremelkedés az egész Európai Unió területén.
Az élelmiszerárak 2015 és 2025 között több mint kétszeresére nőttek, a kenyér és a gyümölcsök pedig soha nem látott mértékben drágultak.
Az Eurostat legújabb statisztikái alapján Magyarországon az élelmiszerek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben az Európai Unió tagállamai közül az elmúlt évtized során. Jelenleg az élelmiszerek ára több mint kétszerese a 2015-ös szintnek. Különösen figyelemre méltó, hogy a kenyér és a gyümölcsök ára soha nem látott magasságokba emelkedett a hazai üzletek polcain – számolt be erről az RTL Híradó.
A kenyér kilója 2015-ben még átlagosan 270, idén azonban már 903 forint forint volt, ez nálunk drágult legjobban az EU 27 tagállama közül. A tej 57, tojás 110 százalékkal drágult, utóbbinál nagyobb arányban csak Szlovákiában és Észtországban emelkedett az ára. 2015. januárja és 2025. augusztusa között a zöldségek ára 130, a gyümölcsöké 174 százalékkal nőtt az Eurostat adatai szerint itthon, ami rekorddrágulás az unióban.
Európában a magyar élelmiszerárak emelkedése kiugró mértékű, hiszen több mint a duplájára nőttek. Ezzel szemben más tagállamokban az árnövekedés mérsékeltebb, átlagosan 40-50 százalékos volt. Az RTL Híradó által megkérdezett szakértők figyelmeztetnek, hogy a nyersanyagok globális piacán tapasztalható áremelkedés miatt további drágulások várhatóak, és az árrésstop sem nyújt védelmet a vásárlók számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium a csatorna megkeresésére azt állította, hogy sikerült letörni az inflációt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján szeptember hónapban stabilan tartották magukat az árak, nem tapasztalható emelkedés.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi jelentése alapján szeptember hónapban a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói árindex immár harmadik hónapja stagnál, ami arra utal, hogy az infláció emelkedése megállt. Bár a KSH által mért 4,3 százalékos érték stagnálást jelez, uniós szinten még mindig magasnak számít: az eurózóna inflációja szeptemberben csupán 2,2 százalék volt, ami körülbelül a felét jelenti a magyar áremelkedés ütemének. Ez a szám is azt mutatja, hogy Magyarország az EU-s tagállamok között továbbra is az első harmadban helyezkedik el az inflációs ráták tekintetében.
Ráadásul a kormányzati intézkedések akár 1,5 százalékponttal is mérsékelhetik az inflációt a jegybank és a független szakértők becslése szerint. Ezek az intézkedések most lefojtják az áremeléseket, de ha kifutnak az árrésstopok és az "önként vállalt" áremelési korlátozások, akkor az egyszeri inflációemelkedést hozhat.
Az élelmiszerek itt még sokat fognak drágulni, az erős forint pedig hozza a spekulánsokatOrbán Viktor: Az infláció magasabb lett, mint előre jelezték, mindenki megkapja a kiegészítő nyugdíjemelést
