Kezdődhet az euró bevezetése? A jegybankelnöknek ismételten feltették ezt a fontos kérdést.

A jegybank továbbra is a fékre lép: a Monetáris Tanács októberben sem változtatott az alapkamaton, amely így már több mint egy éve 6,5 százalékon áll. A döntés egyhangú volt, és jól mutatja, hogy az MNB nem kíván kockáztatni - a pénzromlás megfékezése továbbra is elsődleges cél. Varga Mihály jegybankelnök szerint az inflációs cél legkorábban 2027-re teljesülhet, ezért a kamatvágásról egyelőre szó sem lehet.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden ismét nem változtatott az alapkamaton, amely így immár több mint egy éve marad 6,5 százalékon. A döntés egyhangú volt, a testület szerint továbbra is indokolt a szigorú monetáris politika fenntartása. Elemzők szerint a lépés nem meglepő: a magas infláció és a kormányzati nyomás miatt legkorábban csak jövő év közepén jöhet szóba kamatcsökkentés.

Bár az inflációt jelenleg körülbelül másfél százalékkal csökkenti az árrésstop, ennek a kedvező hatásnak a határideje legkésőbb jövő áprilisra lejár, és az éves statisztikákban már nem fog megjelenni. Ez a helyzet lényegében korlátozza a jegybank lehetőségeit, ráadásul a költségvetési intézkedések is fokozhatják a fogyasztást, ami várhatóan újabb inflációs nyomásokat generál. A jegybank vezetése továbbra is óvatosan nyilatkozik, és folyamatosan hangsúlyozza, hogy a pénzromlás tartós megfékezéséhez elengedhetetlen a fegyelmezett és szigorú monetáris politika alkalmazása.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a keddi kamatdöntést követően tartott háttérbeszélgetés során lényegében nem módosította a jegybank alapvető üzeneteit. Elmondása szerint az inflációs cél elérése legkorábban 2027 elejére várható, így továbbra is óvatos és stabilitásra fókuszáló monetáris politikára van szükség. A jegybank nem tartotta indokoltnak a jövőbeli előrejelzéseinek felülvizsgálatát sem.

Varga kiemelte, hogy a nemzetközi pénzpiacok továbbra is rendkívül érzékenyen reagálnak a kereskedelmi és geopolitikai feszültségekre. Emlékeztetett arra is, hogy a Fed valószínűleg nem fogja módosítani a kamatszintet az idén, és a piaci előrejelzések alapján ez a döntés valószínűleg tartós marad. A magyar gazdaság teljesítménye Varga szerint továbbra is ellentmondásos, hiszen különböző tényezők hatására eltérő jelenségek figyelhetők meg.

Örömteli hír, hogy szeptemberben a hazai fogyasztói és üzleti bizalom mutatói pozitív irányba mozdultak el, noha a hangulatindexek szintje még mindig viszonylag alacsony. Ezzel szemben a munkaerőpiac továbbra is erős alapokon nyugszik: a munkaerőhiány fokozatosan enyhül, de a munkanélküliségi ráta még mindig kedvező, alacsony szinten marad. A nemzetközi pénzpiacok viszont továbbra is rendkívül érzékenyen reagálnak a kereskedelmi és geopolitikai eseményekre.

A piaci várakozások szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a közeljövőben tovább mérsékelheti az irányadó ráta célsávját, míg az Európai Központi Bank esetében az elemzők már nem számítanak újabb kamatcsökkentésre az idei évben. A régióban vegyes a kép: az elmúlt hónapban a lengyel jegybank enyhített kamatfeltételein, míg a román jegybank változatlanul hagyta az alapkamatot.

Varga Mihály kiemelte, hogy augusztusban a kiskereskedelmi forgalom folytatta növekedését, míg az ipari termelés mértéke csökkent. A fogyasztói és üzleti bizalom enyhén javuló tendenciát mutat, ami a jegybank értékelése szerint kedvező fejlemény. Az európai gazdaság fellendülése révén a következő hónapokban az export is felgyorsulhat.

A hazai hitelezési szférát Varga kettős jelenségként írta le: míg a háztartások számára elérhető hitelek folyamatosan növekednek, a vállalati szektor továbbra is stagnál, és nem tapasztalható számottevő változás. Az utóbbi hónapokban bevezetett új hitelprogramok és támogatások már most is érezhető hatást gyakorolnak a már élénk lakáspiacon, ami a lakossági hitelezés további felgyorsulását eredményezheti.

A vállalati hitelezés a bizonytalan gazdasági helyzet következtében továbbra is óvatosan alakulhat. A jegybank elnöke azonban kiemelte, hogy a hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditása stabil maradt, ami azt jelenti, hogy amennyiben szükség merülne fel, a pénzintézetek képesek lennének jelentősebb hitelkeresletet is kiszolgálni.

A jegybank szerint a hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések továbbra is jelentős szerepet játszanak az árak fékezésében, ugyanakkor ezeken kívül a vállalatok körében még mindig erőteljes átárazási hullám figyelhető meg. A forint év eleje óta tartó erősödése ugyanakkor kedvezően hat a feldolgozóipari termelői és az importárakra is, ami hozzájárulhat a további dezinflációhoz. A rövid távú vállalati árvárakozások szeptemberben is visszafogottak voltak, a lakossági inflációs várakozások pedig enyhén csökkentek.

Varga Mihály véleménye szerint 2026-tól, a beruházások fokozódásával Magyarország külső egyensúlyi helyzete tovább javulhat. Jelenleg a folyó fizetési mérleg is kedvező mutatókat kínál: augusztusban 365 millió eurós többletet könyveltek el. A jegybank előrejelzései alapján a belső kereslet fellendülésével 2025-ben ez a többlet átmenetileg kissé csökkenhet, azonban 2026-tól – amikor az új beruházások elkezdik a termelést – ismét pozitív irányú fejlődés valószínűsíthető.

A jegybank álláspontja szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben az árstabilitás elérése és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése a legfontosabb feladat. Ezek biztosításával a jegybank hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdasági szereplők óvatossága mérséklődjön, és a gazdaság tartós növekedési pályára álljon.

A Monetáris Tanács továbbra is határozottan a szigorú monetáris politika irányvonalát követi, amely a pozitív reálkamatok révén támogatja a pénzügyi stabilitást és az inflációs várakozások jegybanki célokkal összhangban tartását. A testület elkötelezte magát az inflációs cél hosszú távú elérésére, és megítélése szerint a nemzetközi kereskedelmi és geopolitikai feszültségek miatt indokolt, hogy óvatos és türelmes monetáris politikát folytassanak.

A kérdésünkre, miszerint Varga Mihály továbbra is biztonságban érzi-e a jegybank függetlenségét, különös figyelmet fordítva arra, hogy a kormány gyakran hoz olyan fiskális döntéseket, amelyek a monetáris politika hatékonyságát veszélyeztethetik – és amelyekre több kormányzati nyilatkozat is utalt – Varga Mihály válasza az volt, hogy a jegybank elkötelezett a felelősségi körök kölcsönös tiszteletben tartása mellett, még a kormányzattal szemben is. A jegybank vezetése úgy véli, hogy minden érintett fél ennek szellemében jár el, és ők nem tapasztalnak nyomást a függetlenségüket érintően.

Arra a kérdésünkre, hogy személy szerint milyen szerepet tulajdonít magának a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödésében, úgy fogalmazott: a jegybank alapvető mandátuma az árstabilitás biztosítása, és a másik két cél - a fenntarthatóság és a kormányzati együttműködés - nem veszélyeztetheti ezt a legfontosabb feladatot. Hangsúlyozta: a monetáris politika sikeréhez kedvező nemzetközi környezetre is szükség van, a forint erősödése pedig nem egyetlen személy érdeme. Mint mondta, az elmúlt hét hónapban a Monetáris Tanács minden döntése egyhangú volt. A forint erősüdése nem cél, hanem következménye az elsődleges mandátumnak.

Az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésünkre ismételten megerősítést nyert, hogy a téma továbbra sincs napirenden. Ennek két fő oka van: egyrészt Magyarország jelenleg nem felel meg a csatlakozási feltételeknek, másrészt pedig a kormány álláspontja világosan kifejezésre jutott. Orbán Viktor korábban az Economxnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az ország nem tervezi az euró bevezetését, mivel véleménye szerint az Európai Unió a szétesés határvonalán áll. Úgy gondolja, hogy nem lenne helyes még szorosabbra fűzni Magyarország sorsát Brüsszellel a jelenlegi helyzetben.

Varga Mihály úgy véli, hogy az euró bevezetése kizárólag szoros monetáris és fiskális együttműködés keretein belül lehetséges. "Jelenleg ez a téma nem szerepel napirenden" - tette világossá Varga Mihály.