Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a kért témában: **Niveus észrevételei a Kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara 11. pontjának megállapodásához** A Niveus cégcsoport számára kiemelten fontos a Kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara közötti e

A Niveus két jelentős intézkedést emelt ki a 11 pontból, amelyek komoly hatással lehetnek a vállalkozások adózási helyzetére: egyrészt a kisvállalati adóra jogosultak körének bővítése, másrészt a kiskereskedelmi adó határértékeinek emelése, miközben az adókulcsok változatlanok maradnak. Ezen változások körülbelül 3500 cég számára hozhatnak adócsökkentést. A többi kilenc javaslathoz a Niveus csupán egy rövid megjegyzést fűzött.

A Kiva egy olyan platform, amely lehetővé teszi, hogy az emberek mikrohiteleket nyújtsanak világszerte olyan vállalkozóknak, akiknek szükségük van anyagi támogatásra. A Kiva célja, hogy segítse a gazdasági fejlődést és javítsa a szegénység elleni küzdelmet, lehetőséget adva az egyéneknek, hogy saját vállalkozásokat indítsanak vagy fejlesszenek. A hitelek visszafizetése során a hitelezők közvetlen kapcsolatba léphetnek a kölcsönzőkkel, így személyes élményekkel gazdagodhatnak, miközben hozzájárulnak egy jobb jövőhöz. A Kiva tehát nem csupán pénzügyi támogatást nyújt, hanem a közösségépítést és a globális szolidaritást is elősegíti.

A legfrissebb kormányzati bejelentés alapján a kormány szándékában áll bővíteni a kisvállalati adóra (kiva) jogosult vállalkozások körét, ami lehetőséget adna még több cég számára, hogy ezt az adózási formát válassza. Jelenleg már százezernél is több vállalkozás él a kiva nyújtotta kedvezményekkel Magyarországon. E fejlődéshez hozzájárult, hogy az adózási feltételek folyamatosan kedvezőbbé váltak, például 2022-ben az adókulcs 10 százalékra csökkent – emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus tanácsadó cégének partnere.

A legfrissebb sajtóhírek szerint a kiva adózás belépési küszöbét a jelenlegi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra tervezik emelni. Egy korábbi Niveus-felmérés alapján úgy tűnik, hogy körülbelül 300 vállalat rendelkezik olyan árbevétellel, amely meghaladja a 3 milliárd forintot, de még nem éri el a 6 milliárdot. Ezen cégek számára lehetőség nyílhat a kiva adózásba való belépésre, feltéve, hogy a létszámuk megfelel a jogszabályokban meghatározott határnak. Fontos megjegyezni, hogy nem csupán ezek a cégek élhetnek ezzel a lehetőséggel, hanem olyan egyéb vállalkozások is, amelyek eddig a belépési küszöböt meghaladó mutatóik miatt nem tudtak csatlakozni, mint például az árbevétel, a mérlegfőösszeg vagy a munkavállalói létszám.

A kivára való átállás bonyolultságát tovább növeli, hogy a mutatószámokat a kapcsolt vállalkozások figyelembevételével kell elemezni. Ez azt jelenti, hogy egy multinacionális cég magyar leányvállalata gyakran nem felel meg a kivára való jogosultság kritériumainak.

A Niveus elemzése alapján a változás nem valószínű, hogy széleskörűen érintené a cégeket, azonban így is több ezer vállalkozás lenne jogosult arra, hogy a módosított szabályok keretein belül átálljon erre az adózási formára. Ezen kívül a kilépési határ emelése lehetővé teszi, hogy még több cég számára váljon hosszú távon fenntarthatóvá a kiva rendszer szerinti adózás.

Kiskereskedelmi adó

A másik bejelentés alapján a jogszabályalkotó azt tervezi, hogy megemelnék a kiskereskedelmi adó határsávjait, de a kulcsok nem változnának. A jelenlegi szabályozás alapján 500 millió forint adóalapig nem kell fizetni kiskereskedelmi adót, ezt tervezi megemelni a kormány 1 milliárd forintra, egyúttal várhatóan a sáv többi eleméhez is hozzányúlhat (pl. jelenleg 500 millió és 30 milliárd között "csak" 0,15 százalék az adómérték).

A sáveltolás révén a legfrissebb információk szerint körülbelül 3500 vállalkozás számára nyílik lehetőség adócsökkentésre. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a kormány a kiskereskedelmi adóból 2026-ra több mint 12 százalékos bevételnövekedést prognosztizál, így a várható 330 milliárd forintos bevétel 295 milliárd forint helyett nem kis változást jelent. Ez alapján előrelátható volt, hogy a legnagyobb kereskedelmi láncok adóterhei nem fognak csökkenni. Bagdi Lajos, a Niveus partnere, kiemelte, hogy a legmagasabb, 4,5 százalékos adómérték a jövőben is változatlan marad.

1. Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése - ezt már nyáron bejelentették, az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezet még nem jelent meg.

2. Az átalányadózók költséghányadának növelése – erről már korábban is kaptunk információt.

3. A főállású egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adójának csökkentése - bár ez a lépés csupán egy szűk csoportot érint, mégis kedvező hatással bír a vállalkozók számára.

4. 100 milliós adókedvezmény zöld beruházásokra - a cél mindenképpen támogatandó, az igénybe vevők köre a részletfeltételek kihirdetése után lesz látható.

5. Adókedvezmény energetikai infrastruktúra-fejlesztésekre - indokolt fejlesztési irány, de az érintett kör szűk.

6. Az üzemanyag jövedéki adójának féléves elhalasztása a kamara javaslatára valósult meg; a lépés nem okozott meglepetést.

7. A Tao-előleg értékhatárának emelése - ez a változás már korábban is ismert volt, és csupán egy adminisztratív könnyítést jelentett, anélkül hogy valódi újdonságot hozott volna.

8. A mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának határértékének emelése - kedvező adminisztratív könnyítés A mikrogazdálkodók számára bevezetett egyszerűsített beszámoló határértékének emelése jelentős előnyöket kínál. Ez a lépés nemcsak a vállalkozások adminisztratív terheit csökkenti, hanem lehetővé teszi számukra, hogy kevesebb időt és energiát fordítsanak a bonyolult könyvelési feladatokra. Az egyszerűsített beszámoló révén a mikrogazdálkodók könnyebben és gyorsabban végezhetik el pénzügyi jelentéseiket, ezáltal fokozva a hatékonyságukat és versenyképességüket. A határérték emelése tehát nem csupán egy jogszabályi változtatás, hanem egy olyan intézkedés, amely támogatja a kisvállalkozások fejlődését és fenntarthatóságát.

9. NAV-automatikus bejelentések és negyedéves szochobevallás - érdemi egyszerűsítés, egyértelműen kedvező az érintetteknek.